Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

548 JOGGYAKORLAT. részére elvonni. Adott esetben azonban ennek a szándéknak az alperes részéről való fennforgása meg nem állapítható s mert nem vitás tényként van megállapítva, hogy alperes a saját pótkávéjának Frank-kávé helyett való árusítását és kiszolgáltatását üzleti alkalmazottainak határozottan megtiltotta, ez a rendelkezés pedig kizárja azt, hogy ennek a tilalomnak az ő szándékos magatartásával azonos elbírálás alá vonassék. (Kúria 1926 nov. 16; 1631 1926. sz.) A kegydíj fizetése nem a kegydíjvátlaló, hanem a kegydíjas éleitarlamára kötelező. A kegydíjvülalás ama rendeltetéséből, hogy az a kegydíjas megélhetésének biztosítására, vagy legalább is ahhoz gazdaságilag számbavehetően való hozzájárulására szolgáljon, következik hogy az nem a k egy díj fizetését vállaló élete tartamára, hanem a kegydíjas élete tartamára történik és ezért a kötelezettség áthárul arra az örökösre is, akire a kegydíjat rendelőnek gazdasága átszáll; annál inkább, mert az ily kegydíjvállalás, mint a gazdálkodás rendszerinti folytatásával járó ügylet az alperes jogutódra is kötelezőleg kihat. (Kúria 1926 nov. 11. 5714 1925. sz.) f. b. III. Valorizációs esetek. Kölcsöntartozás átértékelése. Az alperes az 1907. évben felvett és még abban az évben esedékessé vált 7000 K kölcsöntőkével tartozik a felperesnek. A felek közt csupán az iránt van most már vita, hogy van-e egyáltalában helye a tartozás á'értékelésének s ha van, milyen mértékben ? Az átértékelés alapja a m. kir. Kúriának most már állandó gyakorlata értelmében a pénz értékének romlása. A hitelező tehát az adós késedelmének minősítésére és a követelés jogcímére való tekintet nélkül követelheti, hogy az adós tartozását átértékelve fizesse meg és csupán az átértékelés mérve függ az esét körülményeitől és a felek viszonyától. (Kúria 1926 nov. ló. P. VII. 4798/1926. sz.) Kárkamat átértékelés megítélt eseten. Az 1923 : XXXIX. tc.-ben megbatározott tőkének, habár nem is teljesen, de a tényleges fizetés napjára átértékelten történt megítélése esetén, kárkamat megítélése helyt nem foghat. (Kúria 1926 nov. 19. P. VII. 3374/1926. sz.) Felértékelés kétoldalú Lüipis causa esetén. Az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróság ama döntése, amely szerint a felek között a pénz átadásával létesült megegyezés kétoldalúan is erkölcstelen. Azonban az anyagi jogot sérti a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy ebből az okból alperes az átvett pénzt nem átértékelve, hanem csupán eredeti névértékben köteles visszaszolgáltatni felperesnek. A felperes javára latba eső körülmények azonban az ő terhére rendkívül méltánytalanná tennék azt a joghatást, hogy a kétoldalúan turpis eljárás okából az alperesnek odaadott pénzösszeg belértékének romlása kizárólag a felperes terhére essék. Ez annál is inkább méltánytalannak mutatkoznék, mert a pénznek alpereshez való jutása előtti állapot helyreállása csupán akkor következik be,' amidőn felperes nem pusztán névértékben, hanem belső értékben is oly pénzösszeghez jut. amely az odaadott pénz belértékéhez igazodik. (Kúria 1926 nov. 2.5. P. VI. 7901/1925. sz.) Kötelesrész átérté Kelése. Áté/tékelési alap az aranykorona. A kötelesrész meghatározásánál az előrekapott értékeknek az átadáskor volt értéké veendő számításba, miért is a kir. Kúria az átruházott ingatlanoknak a szakértő által az átruházás idejére meghatározott értékét vette számításba.