Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

JOGGYAKORLAT. az esetben, ha jóhiszeműség fennforog s ennek ellenére neki a telek tulajdona nem ítélhető meg. Házastársak közötti jogviszonyban az a maga'artás, hogy az egyik házastárs a másiknak az ő telkén való építkezését, habár erről tudomása van, tiltakozás nélkül eltűri, e jogviszony természetéből folyóan nem jár olyan jogkövetkezménnyel, aminőt a tiltakozás elmulasztása harmadik személyek közt azonos esetben rendszerint eredményez : amiből következik, hogy a házastársak jogviszonyában akkor sincs helye a ráépítés által való tulajdonszerzésnek, ha az építtető házastárs jóhiszemű. Ez a jóhiszeműség az építtető házastársnak jogot csak arra ad. hogy a másik házastárstól — a telek tulajdonosától, — az építkezésre fordított költekezésének megtérítését követelhesse. Az adott esetben pedig a felperes jóhiszeműsége kétségtelen, mert az Ő eljárása a már előlemlíett ajándékozási ügylet érvényességének a feltételezésén alapult. Nem sért tehát jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a rendelkezése sem. amely szerint az alap kérdésének eldöntése mellett e tekintetbe,!! további eljárást rendelt el s a költségek viselése felől való intézkedést a végítéletre tartotta fenn. A további eljárás során tisztázandó lesz egyebek közt az is, hogy a per tárgyát tevő teleknek egyrészt s a rajta épült villának és melléképületeknek másrészt mennyi az ez idő szerinti értéke külön-külön. A felülvizsgálati költségek megállapítása a Pp. 543.. £-án alapszik. (Kúria 1926 nov. 17. P. 1. 4630 1926. sz.) Kölcsönös korrekspekiiv végrendelet. Állandó bírói gyakorlat értelmében az egyik házastárs halála után a túlélő házastárs a kölcsönös és korrespektiv végrendeletet többé vissza nem vonhatja, s attól eltérő végintézkedést nem tehet ugyanúgy, mintha a házastársak öröklési szerződést kötöttek volna. Kölcsönös és korrespektiv végrendelet esetében a túlélő házastárs azt a tilalmat, hogy az ily végrendelettől eltérő intézkedéseket halál esetére nem tehet, nem hiusíthitja meg élők közti ajándékozási ügylettel sem. (Kúria 1926 nov. 11. P. I. 4186/1925. sz.) Kö\s\er7,cményl jog érvényesülése. A házastárs beleegyezésével pénzszerzés céljából Amerikába való kivándorlás a közszerzeményi jog érvényesülése szempontjából a házassági életközösség megszakításának nem tekinthető. Ebből folyik, hogy a felperesnek 1010. évi március hó végén az alperes beleegyezésével pénzszerzés céljából Amerikába történt távozása idejétől az 1920. évi május 5-án történt hazajöveteléig terjedő idő alatt az alperes (feleség) által a felperes szüleinek háztartásában való élés mellett folytatott gazdálkodás eredményében vásárolt ingatlanokra a közszerzeményi jognak érvényesülnie kell. (Kúria 102') nov. 16. P. III. \6d{ 1.9.26. sz.) Tulajdonközösség megszüntetése természetben. A tulajdonközösség megszüntetésének általában helye van, ha az ingatlanok természetben értékcsökkenés nélkül megoszthatók, nincs tehát akadálya az ingatlanok olyan megosztásának sem, hogy a tulajdonosok mindenike a tulajdonjoga arányának megfelelő értékű ingatlanokat a gazdasági érdek szem előtt tartásával összesítve, vagyis az eddig közösen bírt telekkönyvi jószágtesteket különkülön kapja meg. (Kúria 192C) okt. iö. P. LII. 1006 1926. sz.) Kezesség terjedelme. Az anyagi jog szerint a kezesség terjedelme kétség esetében a főkötelezettség mindenkori terjedelme szerint igazodik : nincs azonban kizárva, hogy a kezes a követelésnek csak egy részére, vagy későbbi lejárattal vállaljon felelősséget. Önként folyik ebből, hogy a kezesi kötelezettség terjedelméből egymagában a főkötelezettség terjedelmét még nem lehet megállapítani. (Kúria 1026 okt. 20. P. IV. 5198 1925. sz.i Jogállam. XXV. évf. 10. tüz. 36