Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Ügyletkötési gondosság

ÜGYLETKÖTÉSI GONDOSSÁG. Gyakorlatunk tehát a jogban nem járatos ügyfél javára az ügyvédre rójja azoknak a körülményeknek a közlését, amelyek a\ ügyjetet a díjazásnak a rendesnél nagyobb mérvére vagy a megbízásnak a rendesnél kisebb terjedelmére nézve felvilágosítják. 4. Gyakorlatunk egyébként is ott, ahol ugyan nem jogtudó és a jogban járatlan, de másként szakavatott és a? illető ügylet tárgyával vagy jelentőségével kevésbbé fagy éppen nem ismerős ügyleti ellenfelek állanak egymással szemben, a; adatközlés kötelességét arra a félre rój ja, aki a~ ügydöntő tényállást jobban tudja, vagy a~t jobban érti. Ezért érvénytelen a gazdálkodáshoz nem értő íél által kötött oly haszonbéri szerződés, amelyben egyébként tetemes őszi vetés a szakavatott fél kellő felvilágosításának elmaradása folytán a szakavatatlan fél rovására és szándéka ellenére ingyenesen jutna a szakavatott fél vagyonkörébe (K 4970/1918. M. XIII. 38/32. szám). Ezért tévesztés és e címen érvénytelenítési ok, ha a vevő elhallgatta, hogy az eladó megbízottja ez utóbbi tudomása nélkül a megvett ingatlant az eladó ügylete előtt már másnak adta volt ej. [K 259/1922. M. XVI. 8 7. szám. És ezért dől meg a rendes piaci árnál jelentékenyen olcsóbban eszközölt eladás is, ha a vevő az ily áru vételével üzletszerűen foglalkozó szakavatott egyén volt, az eladó pedig abban tájékozatlan. (K 4712/1922. M. XVI. 121/68. szám. 5. A legutóbbi döntés már az illetéktelen befolyásolás nálunk is elismert területének határát súrolja. Sőt, hiszen az illetéktelen befolyásolás bizonyos esetei nem is egyebek mint annak a jogszabálynak alkalmazásai, hogy az ügyleti tényállással inkább tisztában levő fél a szakavatatlan vagy hozzá nem értő ügyleti ellenfelét felvilágosítani köteles. Aki ezt a felvilágosítási kötelességet megszegi, az hiába adja az öregségénél vagy ügyefogyottságánál fogva ennek felismerésére képtelen ellentélnek fizetés gyanánt azt a fehérpénzt, amelyről ő már tudja, hogy holnaptól fogva mitsem fog érni (K 2908/1920), az hiába burkolódzik abba a valorizációt rendező megegyezésbe is, amelyben hetven éven felüli, írástudatlan földmívesnő ellenfelének teljes kiegyenlítés gyanánt a varolizálandó összeg belértékének csak egy tizenhatod részét juttatja (K 77 1 1925. szám). 6. A felsorolt és a hozzájuk hasonló tényállásokat rendesen az ügyleti tévedés és a megtévesztés eseteinek szoktuk felfogni. Nem is akarom kétségbe vonni, hogy azok e kategóriák alá vonhatók. Azonban önálló jelentőséggel is bírnak. Jogállam. XXV. évf. 10. füz. 3-1