Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - Ügyletkötési gondosság
DE ALMÁSI ANTAL E^-cl bírnak ama tényállásbeli jellemvonásuknál fogva, hogy valamennyiüknél a% ügyleti tényállás egészének jobb tudomása, vagy jobb megértése csupán a? ügyletkötő felek egyikénél forog fenn, vagyis, hogy a~ egyik oldalon szakavatott, a másikon pedig laikus vagy járatlan fél áll egymással szemben, továbbá, hogy a szakavatott fél hozzáértése vagy teljesebb, áttekintőbb tudomása neki előnyére szolgál, ellen/elének pedig hátrányára. E tényállásbeli önállóságból arra kell következtetnünk, hogy a szakavatott Jelet a járatlannal szemben törvényes adatközlési és felvilágosítási kötelesség terheli. Terheli akkor és annyiban is, amikor és amennyiben annak megszegése nem is minősíthető a szakavatatlan fél oly lényeges tévedésének vagy megtévesztésének, amely már az ügylet megtámadhatóságát is eredményezné. A szakavatott jelet terhelő ez adatközlési vagy felvilágosítási kötelezettség a joggyakorlással való visszaélés egy korlátja. Megakadályozója annak, hogy a szakavatott fél saját fölényével visszaélve, ellenfelét a méltánjvssággal ellenkező módon túlságosan hátrányos kötelezettségbe sodorja, vagy oly előnyöktől üsse el, amelyekhez L'i~ egyébként a forgalomban szokásos jóhiszem mellett az ügylel kötése által jutna. A szakavatott fél járatlan ügyleti ellenfelét a közöttük fennálló érdekellentét szempontjából lényeges mindama lényekről és körülményekről tartozik felvilágosítani, amelyeket nagyobb jártasságánál vagy az ügyállás teljesebb ismereténél fogva maga átlát. (Arg. K. 771,'1921455/1924. és a többi felhívott eset, amelyek ezt a felvilágosítási kötelességet nyomatékosan kiemelik). 7. A felvilágosítás és adatközlés annak a gondossági kötelezettségnek a folyománya, amely az ügyletkötő feleket arra szorítja, hogy jól felfogott önérdekeik érvényesítése közben se gázoljanak le vakon minden szembenálló akadályt és hogy a méltányossággal valamint az említett döntésekben többszörösen kiemelt ügyletkötési forgalmi jóhiszemmel ellentétben ne jussanak belsőleg indokolatlan túlságos vagyonjogi előnyökhöz. De bár ez adatközlési és felvilágosítási kötelesség — úgy tetszik — teljesen kétségtelen, az mégsem foglalja magában egyúttal az ügyleti ellenfél kutatási kötelezettségét is. Más szóval, miként az ügyletkötő fél nyugton indulhat ki abból, hogy ellenfele komoly ügyleti nyilatkozatot tett, amely az ő ügyletkötési szándékának megfelel (K 5809/1922. M. Dt. XVI. 84/69;, úgy egyébre utaló adatok hiányában bátran bizakodnánk abban is, hogy ügyleti ellenfele a cselekvőképes embernél az élet felfogásának megfelelően rendesen feltehető átlagos jártassággal, szakavatottsággal és ügyismerettel is bir.
