Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

SZEMLE. Ezek a határozatok, továbbá a nagymérvű nyilvánosság mellett foglalnak állást és ezenkívül kívánatosnak tartják a nemzetközi választott bíróság véleményét. Mindezekhez a reformokhoz a magyar részvevők csak azzal a fenntartással járulhattak hozzá, hogy a kiküldött bizottság a stockholmi határozatok értelmében folytassa működését. Kívánságainkhoz természetesen továbbra is ragaszkodnunk kell és nemcsak a jelenlegi eljárás javítására, hanem de lege ferenda egész új eljárásra kell törekednünk, amint ezt a Népszövetségi Ligák Egyesülése is elhatározta, melynek legközelebbi ülése 1927-ben Frankfurtban lesz, melyen a részletes magyar javaslatok fognak a tárgyalás alapjául szolgálni. Addig is, míg kívánságaink érdemben teljesülni fognak. Magyarország haladjon tovább a konszolidáció, az egység és a kulturális fejlődés útján, hogy jogos kívánságaink keresztülvitelét ezáltal is megkönnyítsük. Álláspontunk mindenesetre oly jogon alapszik, mely a különben igazságtalan békeszerződésben is elismerésre talált és előbb vagy utóbb érvényre is fog jutni. Dr. Nagy az összes jelenlevők nevében köszönetet mondott a referenseknek a részletes beszámolóért és előadásért, valamint a bécsi konferencián kifejtett tevékenységükért, mellyel a magyar ügynek hasznára voltak és egyúttal a magyar fiókegylet és az angol International Law Association közötti szívélyes viszonyt fejlesztették Az előadásokat a nagyszámú jogászközönség nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadta. Többek között ott láttuk: báró Wlassics Gyulát, a közigazgatási bíróság elnökét, Némethy Károly titkos tanácsost, Schuster, Twy és Csapó kúriai tanácselnököket, Treiber h. koronaügyészt, Neumann Károly miniszteri tanácsost, Kunc\ Ödön egyetemi tanárt, dr. Gold Simon ügyvédet és másokat. Az elnök szavai után Gündisch Guido képviselő szólalt fel és megjegyezte, hogy a kisebbségek panaszainak elintézésére, mielőtt azok a Népszövetség elé kerülnek, minden országban paritásos bizottságokat kellene szervezni, hogy a kisebbségeknek alkalmuk legyen panaszaikat ott is előadni. Mindenesetre kétségtelen, hogy a kisebbségi kérdés ma már nem az egyes államok belügye, hanem nemzetközi szerződések folytán a nemzetközi joghoz tartozik. Szükségesnek mondotta továbbá, hogy ne csak a kisebbségi eljárás, hanem a kisebbségek anyagi jogai is részletesen tárgyaltassanak, mert ez az elsősorban jogi kérdés alapos vitára szorul. Az elnök erre kilátásba helyezte, hogy az egyesület ezzel a kérdéssel is foglalkozni fog. - A\ Ügyvédi Körben dr. Ember Sándor budapesti ügyvéd előadást tartott a hiielvédelemröl. Rámutatott a tömeges inzolvenciák általános káros nemzetgazdasági következményeire. A hitelvédelem egyik posztulátumát abban látja, hogy az állam ne gátolja a forgalmat korlátozó intézkedésekkel, meglepetésszerű beavatkozásokkal a gazdálkodó alanyokat üzleti tevékenységük kifejtésében. Sorra vette azután a nitel védelmére szolgáló speciális jogintézményeket, foglalkozott mindenekelőtt a per és végrehajtási eljárás hibáival. A pereknek hosszadalmasságáért nem a törvényt okolja, hanem azt, hogy az a gyakorlatban nem alkalmaztatik megfelelően ; különösen kiemelte a bírósági személyzet létszámcsökkenésével még súlyosbodott munkatorlódást. A kereskedő könyvviteli kötelezettségére és a csődönkívüli megtámadási jogra vonatkozó jogszabályokat fejlesztendőknek tartja. Részletesen foglalkozott előadó az érvényben lévő csőd és kényszeregyezségi eljárás hibáival és arra a konklúzióra jutott, hogy a mai formalisztikus csődeljárás eredményekép a hitelezőre rendszerint semmisem jut, ez az eljárás az adós kezében fegyver lett a hitelezőjével szemben, mely a legkirivóbban rosszhiszemű inzolvencia esetében is arra kényszeríti a hitelezőt, hogy az adós doiozus eljárásának szemet hunyjon. A kényszeregyez-