Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

SZEMLE. 493 ségi eljárás eredetileg a háborútól sújtott vétlen adósokra elképzelt kivételes egyezkedési eljárás volt, de kitűnt, hogy ez az eljárás csak a rossz csődtörvény pótléka és szintén nem felel meg. Hibáztatja, hogy az új Ker. rendelet a hitelezők és adós közti közvetlen magánegyezkedést még egy hivatalos magánegyezkedéssel, az úgynevezett O. H. E. előttivel gyarapította, mi felesleges költségszaporítást és időveszteséget okozott. A valódi magánegyezkedést, az O. H. E. előtti magánegyezkedés a gyakorlatból kiszorítani nem tudta, ezért az O. H. E. előtti intézkedés eltörlendő. Szükségesnek tartja előadó a csődjognak sürgős reformját, a csődönkívüli kényszereljárás eltörlését és ehelyett a csődbeli kényszeregyezségi eljárás megfelelő kiépítését, a csődtörvény keretein belül. A reformnál a fő elv legyen a gyorsaság és minél kevesebb költség. A fizetésképtelenség bejelentése után rögtön következzék az adós vagyonának zár alá vétele, a hitelezők megállapítása, a státus összeállítása. Ennek eredményéhez képest döntsön a bíróság arról, hogy az adós esetleg egyezségi ajánlata a hitelezőknek szavazat alá bocsájtható-e. Ha a kényszeregyezkedés előfeltételei nincsenek meg, a hitelezők liquidátort választanak, aki a bíróság felügyelete alatt a tömegvagyont kényszerúton csődszerűen felszámolná. Szükségesnek tartja előadó, hogy a vagyonértékesítés ne történjék nagy tömegekben piacra való dobálásával, de viszont ne is heverjenek az áruk hosszan értékesítetlenül. Előadó rátért még az ingó jelzálog kérdéseire, amellyel szemben aggályai vannak. Tart attól, hogy az ingó jelzálog igénybevétele a kereskedők hitelképességét megrontja. Inkább ajánlja a tulajdonjog fenntartását vagy bizományként átadott áruk fokozottabb jogi védelmét. Az előadáshoz hozzászólt dr. Tury Sándor Kornél egyetemi tanár ; aki mindenekelőtt a kényszeregyezségi rendeletet vette védelembe, utalva, hogy O. H. E. előtti eljárás jobb quota-eredményeket és gyorsítást hozott. Egyébként a csődeljárás reformját szükségesnek tartja és helyesnek tartja azt is, hogy a csődeljárás első vizsgálati szakának eredményéhez képest döntessék el, hogy egyezségnek van-e helye, vagy csődszerű likvidációnak. A kereskedő könyvvezetési kötelezettségének betartását szigorú ellenőrzéssel tartaná szükségesnek, biztosítani. — A\ Országos Ügyvéds\övetség 1926. évi május hó 2-án tartott országos közgyűlése óta jelentékeny lépésekkel halad előre újjászervezésében. A Szövetség rombadőlt kereteinek és szervezeteinek az eddigieknél szélesebb keretű felépítésével egyidejűleg nyomban hozzálátott érdemleges működéséhez : országos érdekképviselet hivatásának betöltéséhez. Az újonnan eszközölt alapszabálymódosítás szerint a Szövetség célja az, hogy «az ország ügyvédségének erkölcsi, társadalmi és anyagi érdekeit szabad és független társulás útján megvédje és fejlessze : méltó szerepet biztosítson annak a nemzetközi élet jogfejlesztést és jogegységesítést célzó intézményeiben és ezzel kapcsolatosan szellemi együttműködést teremtsen a külföld hasonló érdekképviseleteivel)). E kibővült működést a Szövetség bizottságai útján fejti ki: A Nem^etkö^i Bizottság élénk résztvett az Internacional Law Association-nek augusztus havában Bécsben tartott kongreszszusán, amely alkalommal sikerrel iniciálta az uióáállamok ügyvédeinek állaháó konferenciáját. A konferencia szervezési munkálataiban a bizottság élénk részt vesz és tekintélyes számmal képviselteti magját kiküldöttei és előadói útján az október hó 30-án Bécsben tartandó ügyved-konvenükulumon is. amely az állandó konferencia szervezeti kérdésein kívül a régi koronatartozások rendelkezésével; a kettős illetékek és a kettős adózás ügyével, a határmenti helyek telekkönyvi zavaraival, az okmányok felülhitelesítésének Jogállam. XXV. évf. 8—9. füz. 5^