Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

SZEMLE. helyezni, ámde óvadékképes értékpapírok ma nem tehetők le, mert ily értékpapírok tulajdonképpen nem is léteznek. A követelések, melyeket biztosítani kell, ioo milliókra vagy milliárdokra rúgnak, az óvadékképes értékpapírok, melyek legfeljebb 2/3 részükig fogadtatnak el biztosítékként, ilyen mennyiségben egyáltalában be nem szerezhetők. A magyar államnak és a magyar pénzintézeteknek egész óvadékképes értékpapír állaga néhány milliárdra rúg. Pár ügy felemésztené ezen értékpapírokat, mégha lehetne is azokat összevásárolni. E mellett az óvadékképes értékpapírok a legkevésbbé biztos letéteknek bizonyultak az elmúlt években. Ily körülmények között csakis készpénzt lehet biztosítékként letenni, ez pedig a gazdasági •életnek nagy károsodásával jár. A bírói letétek után a kincstár kamatot nem fizet. Aki tehát készpénzt letétbe helyez, jelentékeny károsodást szenved a letét által és e károsodástól nincs mód mentesülni, mert a készpénzletétet óvadékképes értékpapírok letétjével nem pótolhatni. A közelmúlt inflációs korszakában, amidőn a kamat nagysága néha heti 3—6°/o-ra is rúgott, a budapesti kir. ítélőtábla néhány határozatban megengedte, hogy elsőrendű pénzintézetek betéti könyvei óvadékképes értékpapír gyanánt tétessenek le. Ettől a gyakorlattól újabban eltérés mutatkozik és a fent közölt határozatból kitünőleg az ily kérdésekben leggyakrabban végső fokon határozó bpesti kir törvényszék, úgy látszik, végleg elvetette a kir. ítélőtábla álláspontját és ragaszkodik a készpénzletéthez. Felhívjuk erre a körülményre az illetékes tényezők figyelmét. - ai. — Az International Laiv Associalion magyarországi fiókegylete október 2}-án dr. Nagy Ferenc titkos tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanár az International Law Association XXXIV. bécsi konferenciájáról és annak határozatairól számolt be. E konferencián a magyar jogászok nagy számban voltak képviselve és az érdemleges tárgyalásokon is tevékeny részt vettek. Előadó különösen a tulajdon védelmével, tekintettel békeszerződésünk 350. §-ára, foglalkozott. A konferencia határozatai teljes mértékben elfogadják azt az álláspontot, melyet magyar részről a választott bíróságok előtt képviselünk és megfelelő ellenérték nélküli kisajátítást minden esetben meg nem engedhetőnek minősítenek; külföldieknek nemcsak belföldiekkel egyenlő jogot, hanem minden erőszak ellen védelmet is kívánnak biztosítani. Különösebb figyelmet érdemelnek a «Vienna-rules» (bécsi szabályok), melyek a külföldi pénznemre szóló követelések kérdését kívánják egységesen szabályozni. A konferencia az aranyszámítást ugyan teljesen el nem ismerte, azonban az effektivitás mellett foglalt állást és a mellett, hogy az átszámítás belföldi pénznemre a fizetés napján érvenyes árfolyam alapján történjék. A konferencia kimerítő szabályokat állított öszze nemzetközi kiviteli ügyleteknél előforduló törvényösszeütközések rendezésére és határozatokat hozott a nemzetközi büntető bíráskodás, légi jog (rádió, légiposta) és a tisztességtelen verseny tárgyában. Dr. Magyary Gé\a egyetemi tanár kizárólag a kisebbségi kérdéssel foglalkozott és utalt arra, hogy a jelenlegi eljárás semmiképpen sem alkalmas a kisebbségek panaszainak elintézésére. A magyar javaslat a kisebbségeknek és testületeknek perlési jogot kíván adni. Ezt a jogot már az 1924. évi stockholmi konferencia is elismerte és a stockholmi konferencia által kiküldött bizottság javaslatai a kisebbségi eljárást javítani is igyekeznek, alapvető reformot azonban — melyre okvetlenül szükség van — nem tartalmaznak. A bécsi konferencia elfogadta e bizottsági javaslatokat, melyek szerint a panaszt tevő kisebbségeknek joguk van a panaszolt állam megjegyzéseire válaszolni és az iratokba betekinteni