Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

444 DE DEGRÉ MIKLÓS. nyúlt. A magyar büntetőjogtudomány hálás ennek bekövetkezéséért. Különös érdeklődéssel fordul az esküdtbíráskodás felé s mint az esküdtbíróság elnöke, átfogó tudásával, életismeretével, ítélőtehetségével s egyéniségének észrevétlenül oktató, lebilincselő varázsával emelkedett ítélő-stílust teremt, amelyből, mondhatni, sohsem születtek "képtelen verdiktek*. Irodalmi működésének első termékei is az esküdtbíráskodással foglalkoznak. Éppen a a Jogállam »-ban jelent meg 1913-ban az esküdtbírósági eljárás reformjáról készült törvényjavaslatot ismertető bíráló cikke. Ugyanebben az évben jelenik meg «Főtárgyalás az esküdtszék elöth című nagy tanulmánya, amelyben már a vérbeli büntetőjogász teljes fegyverzetében jelenik meg. A Bűnügyi Szemle törvénytárában feldolgozta az esküdtbíráskodás és a semmiségi panasz kérdéseit szabályozó 1914 : XIII. törvénycikk exegézisét s ezután is számos cikkben foglalkozik az e körbe vágó kérdésekkel. (A\ esküdtekhez intézendő kérdések viszonya a vádló indítványához. JQJ5- Bűnügyi Szemle. — ABpn. kérdésfellevési rendszeréről 1915. Jogállam. — Elnöki fejtegetés és ügyfélnyüvánosság. ipij. Bűnügyi Szemle.J — Az esküdtbíráskodás mellett a sajtójog és a perorvoslati jog, majd a háborús jogalkotás mezejét gazdagítja tudásának és invenciójának termékeivel. (Az átvevő sajtójogi felelősségéről, IQI4. Bűnügyi Szemle. — Felebbvitel ténykérdésben. 191 i-i jogászgyűlés. A gyoisüoü bűnvádi eljárás szerinti semmiségi panaszról, ipió. B. Sz- — A nyilvánosság kizárása tárgyában tett intézkedés megtámadhatósága a gyorsított eljárásban. 1916. B. Sz- Az árdrágító visszaélés tárgyában kibocsátott új kormányrendelet, ipiy. Jogállam.) Önállóan megjelent tanulmánya a Háborús büntetőjog (1910.), A vád alá helyezési eljárásról (Balogh Jenő ünn. kiad. 1914.); s a Bűnügyi Szemle törvénytárában az árdrágító visszaélésekről szóló ipió; IX. törvénycikk magyarázata, IQIÓ. A Jogállam, a Bűnügyi Szemle és a Magyar Jogi Szemle c. tudományos folyóiratokban megjelent cikkei a büntetőjogi irodalom gyöngyszemei. (A biztosítási rendszabályok alkalmazásba vétele. Jogállam. ipi2. — A büntetőtörvénykönyv revíziója. Jogállam. ip/J. A becsület védelme. Jogállam. 1914. A valódiság bizonyítása. Jogállam. ip2Ó. Az irodalom hivatása a büntetőperjog terén. Bűnügyi Szemle, ipij. A Bp. revíziója. B. Sz. ipij. A felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése. B. Sz- ipi4~ A büntetőjogi kodi/ikáció irányai. M. J. Szemle. ip2o.) Kisebb szakcikkein felül kiemelkedő értékűek kritikai művei (Angyal Pál, Finkey Ferenc, Heller Erik, Moór Gyula, Yámbéry Rusztem, Rác Béla, Vajkó Pál és Zehery Lajos munkáinak kritikai ismertetései) ; a büntetőjog alapvető kérdéseit szinte külön tanulmányként fejtik ki, ezek a rendkívül éles judiciumról tanúskodó írások. Elméleti művein felül a büntetőjog egész terrénumának minden kérdésére kiterjedő jogeset-megbeszélései, különösen pedig a büntető-igazságszolgáltatást a Jogállamban 191} óta folyamatosan ismertető tanulmányai a büntető judikatűra irányító mesterévé avatták. Tanulmányaiban megnyilvánuló eredeti, megizmosodott tudományos egyéni-