Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A méltányosság (equity) szerepe az angol jogban

A MÉLTÁNYOSSÁG (EQUITY) SZEREPE AZ ANGOL JOGBAN. 445 sége a büntetőjogi kodifikáció hivatott művelőjévé is avatják. Mint ilyen, élénk részt vett a Btk. revíziójára irányuló munkálatokban s azóta is tudományos egyéniségéhez mért súllyal esik latba véleménye a büntető jogszabályok előkészítésénél. Átfogó tudományos egyéniségével teljesen adáquát szervező és vezető erőnek bizonyult. Irányelve volt ebben a tekintetben a vezetése és felügyelete alatt működő bíróságok személyzetének személyes megismerése s a személyi kérdéseknek a tárgyilagos közérdek iránymutatója mellett a suum cuique tribuere alapján történő kiegyenlítő elintézése. Nekünk, a Jogállamnak, külön örömünk és büszkeségünk, hogy Degré Miklós személyében kitartó és buzgó régi munkatársunk jutott a magyar igazságszolgáltatás egyik legjelentékenyebb pozíciójába. ^ MÉLTÁNYOSSÁG (EQUITY) SZEREPE AZ ANGOL JOGBAN. írta: Dr. AUER GYÖRGY. Korszerű törvényeink mindgyakrabban csepegtetnek a méltányosság olajkorsójából, amivel sokszor sikerül az ellentétes érdekek összetorlódása nyomán felcsapó hullámokat elsimítani. Visszapillantva néhány évtizedre, azt látjuk, hogy a középeurópai államokban a méltányosságnak, mint törvényhozási tényezőnek' lépésről-lépésre kellett kiküzdenie minden talpalatnyi tért. Noha az újabb törvények, mint a kiszáradt talaj szívták magukba a bírói gyakorlatban meggyökeresedett principiumokat, a próbálkozások tömegének kellett zátonyra jutnia, míg a jogszabály kemény burkán a megértő méltányosság sugarai áthatolhattak. Ezért van az, hogy ötletszerűen bukkannak elő az egyes méltányossági szempontok törvényeikben és nélkülöznünk kell legtöbbször azt a szilárd alapot, amely kiindulópontja és vezérlője is a méltányos érdekek egyensúlyát biztosító jogszabályoknak. Nagyban különbözik ettől azonban a méltányosság szerepe az angol jogban. Csaknem 500 éves fejlődésre tekinthetni ott vissza, amely idő alatt a méltányosság elve alapján való bíráskodás, mint az igazságszolgáltatásnak egy speciális ágazata szervesen, zavartalanul fejlődhetett és csiszolódhatott annyira, hogy a bírónak mindenkor módjában volt a jogszabályokat a változó életviszonyoknak megfelelő tartalommal telíteni. E fejlődési folyamatot, napjainkig alaposan megismerhetjük Snell* jogtanárnak egy átdolgozott és kiegészített kiadásban most megjelent kitűnő és mintaszerűen alapos munkájából. A méltányosság, (equity) amelyről az alábbiakban szó lesz a természeti igazságnak az a része, amely noha méltó arra, hogy a tör* Snells Pririeipl«s ol Equity. XIX. ed. Sweet and Maxwell jo Sh. Jogállam. XXV. évf. ti—9. tüz. London 192V 29