Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

Dí DEGRÉ MFKLÓS. 44? DEGRÉ MIKLÓS. Magyarország kormányzója dr, Dcgré Miklóst emelte a budapesti kir. ítélőtábla elnöki méltóságába. Akkor, amikor az utóbbi idők súlyos eseményei a magyar haza értekeiben olyan rombolást vittek véghez, hogy törhetetlen szívóssággal kell ápolnunk minden megmaradt javunkat s amikor az a tudat hatja át a nemzetet, hogy a rombolások közepette a magyar bíróságnak szelleme változatlan és töretlen maradt: e szellem megóvásának szemszögéből kell elbírálni még a kisebb jelentőségű igazságügyi kinevezéseket is ; annál inkább a közjogi jelentőségű vezető bírói méltóságok betöltését. Éppen ezek a legnehezebb idők hívták életre a bírónak jogalkotó működését mind a polgári, mind a büntetőjog terén s állították a bírót az aequum et justum legsúlyosabb problémájának konkrét megoldása elé. S ezt a problémát szinte emberfölötti erőfeszítést követelővé tette az ügyek elképzelhetetlen felhalmozódása, amely körülmény különösen a budapesti ítélőtábla területén mutatkozott, részint a fővárosnak különleges demográfiai és gazdasági szerepénél fogva, részint főként a büntetőjog terén speciális jogi szabályok hatása következtében. Ezek a körülmények a budapesti ítélőtábla vezetőjével szemben olyan követelményeket állítanak fel, amelyek éppen nem a isikéi pillanatában érnek meg*. S éppen ebből a szempontból és a közérdek sugallta tárgyilagos értékelés nézőszögéből kelti a legteljesebb megelégedést és megnyugvást a legfelsőbb elhatározás. Dégré Miklós családjában hagyomány az önzetlen közérdekű munka. Nagyapja orvos volt, aki életét az emberi szenvedések csökkentésének szentelte. Édesapja, a mult század harmadik negyedének egyik legkiválóbb és legnépszerűbb szépírója, Petőfi barátja, a szabadságharcnak áldozatos hőse. Öccse, Lajos, a pozso*nyi egyetemnek egyik büszkesége volt, aki a tüneményesen fiatal korban elért egyetemi tanári katedrát a lövészárok szenvedéseivel cserélte fel, a világháborúnak dicsőséges hősi halottja. O maga, fáradtságot nem ismerő munkával töltötte be pályáját. Egyéni kvalitásait és jogászi képességeit visszatükröztetik bírói pályafutásának útmutatói : a kötelező ügyvédi joggyakorlat eltöltése után a szabadkai kir. törvényszéken teljesített jegyzői működés, majd az igazságügyminisztérium bírói felügyeleti osztályban töltött fogalmazói funkció, a 30 éves korban elért békési vezető járásbírói állás, a budapesti VIII- X. kerületi járásbíróság vezetése, a zalaegerszegi és győri kir. törvényszékek elnöki tiszte, a budapesti központi kir. járásbíróság megszervezése, ítélőtáblai tanácselnöki pozíció, majd a budapesti ítélőtábla alelnöksége. Ebben a minősedben már 16 hónapon keresztül vezette a kir. ítélőtáblát. Vidéki, főként járásbírói működésében a polgári jog terén működött s nemcsak teljes áttekintést szerzett a jogrendszer eme bonyolult mezején, de szuverén ura is lett annak. Fordulópontot jelent jogászi működésében zalaegerszegi törvényszéki elnöksége, amikor érdeklődése a büntetőjog területe felé irá-