Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 8-9. szám - A külföldi társaságok belföldi fiókjainak jogi helyzete az arányszám megállapítása szempontjából
45 2 Dí SCHWARTZ TIBOR Ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel és pedig: 1. hogy az ilyen fiókok nyugdíjasainak illetményei az arányszám alapján bírálandók-e el, 2. hogy az arányszám szempontjából az összehasonlítás alapjául, minő mérlegek fognak szolgálni. Ami az első kérdést illeti, a törvónv 5. §-ának első bekezdése, midőn a részvénytársaságokról és szövetkezetekről szól, nem utal a külföldi r. t.-ok belföldi fiókjaira. Altalános törvénymagyarázati szabályok szerint tehát, a törvény a kettő között nem tévén különbséget, az arányszám szerinti átértékelés kötelezettsége, a külföldi társulatok belföldi fiókjaira is vonatkozik. Megerősíti ezen álláspontot azon körülmény is, hogy az arányszám szerinti átértékelés elvi lehetősége a külföldi r. t.-ok belföldi fiókjaira is fennáll, amennyiben egyrészt a K. T. 214. §-a elrendeli, hogy a belföldi képviselőség köteles az illetékes törvényszéknek a részvénytársaságnak általános és a belföldi üzletnek külön mérleget bemutatni, másrészt pedig a 7000/1923. P. M. s~. rendelet (Pengőmérleg) jy. ,SS'-J értelmében, et külföldi társaságok belföldi fiókjaira nézve az anyaintézet közgyűlése a saját hazájának jogszabályai, valamint a társaság- alapszabályai szerint ervenyes határozattal köteles a társaság magyarországi üzletére vonatkozó külön megnyitó mérleg; úgyszintén az itteni üzlet folytatására szánt töke megállapítása tekintetében határolni. Ezek szerint tehát az arányszám alapját képező két külön mérleg közötti összehasonlítási lehetőség megvan. Sokkal fontosabb azonban éppen gyakorlati szempontból, hogy az összehasonlítás alapjául, a külföldi r. t.-ok belföldi fiókjainál a társaság általános, avagy csupán a belföldi írjetnek külön mérlegei szolgálnak-e. Nézetem szerint feltétlenül az általános mérlegek összehasonlítása alapján állapítandó meg az arányszám. Úgy az alkalmazottak, valamint a társaság szempontjából is szem előtt tartandó méltányossági elvek, szinte parancsolóan követelik, hogy a külföldi r. t.-ok belföldi fiókjainál az összüzletmenet és vagyoni státus eredményei vétessenek tekintetbe. Lényegileg ugyanis a belföldi fiók és a külföldi anyaintézet közötti elhatárolás vagyoni és jövedelmi szempontból nincsen meg, mert a fióküzlet annak és vagyoni eredményei szerepelnek az általános mérlegben, hol azután azok kiegyenlítődnek és az utóbbiban szereplő vagyon és jövedelmi kimutatások képezik a vállalat anyagi helyzetének hű tükrét. Annál is inkább mérlegelendő ezen körülmény, mert szá-