Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A külföldi társaságok belföldi fiókjainak jogi helyzete az arányszám megállapítása szempontjából

A KÜLFÖLDI TÁRSASÁGOK BELFÖLDI FIÓKJAINAK STB. 43 3 mos esetben tapasztalhattuk, hogy míg a külföldi társaság általános üzleteredménye kedvező volt, addig az ú. n. külön mérleg tetemes veszteséget tüntetett fel. Meg kívánom még jegyezni, hogy az eddigi bírói gyakorlat is mindig az általános mérleg eredményeit vette a nyugdíj összegszerűsége szempontjából, tekintetbe. De nézzük a kérdést függetlenül a méltányossági szempontból, a törvények rendelkezése alapján. A 3. § (1926:XVI. te), mint láttuk nem szól kifejezetten a külföldi társaságok belföldi fiókjairól. Igaz ugyan, hogy a 3. §. második bekezdése a pengőmérleg alapján készített megnyitó mérleg és az 1914-es mérlegek összehasonlításáról szól és így a törvény holt betűi szerint, minthogy 7000/1925. P. m. sz. rendelet 37. §-a, belföldi fiókra is elrendeli a felértékelt mérleg elkészítését az arányszám az ú. n. külön mérlegek adatai alapján lenne megállapítandó. Tekintetbe veendő azonban ezzel szemben elsősorban azon körülmény, hogy magának a K. t. nek azon intézkedése (214. §), mely elrendeli a külföldi anyaintézet általános mérlegének bemutatását is, arra enged következtetni, hogy a törvény igenis súlyt helyezett már annak idején, a fiók üzleteredménye mellett, az anyainié^et üzleteredményére is. Azon körülményből pedig, hogy a törvény (1926. XVII. tc. 3. §-a) az Ausztria területén törvényesen megalakult r. t. vagy szövetkezet magyarországi fiókjait külön kiemeli' és ezekre nézve az egész üzletre kiterjedő mérlegek összehasonlítását rendeli el, az arányszám szempontjából nem vonható le az a következtetés, hogy a többi külföldi r. t.-ok belföldi fiókjainál, az arányszámok megállapításánál csak a belföldi üzleteredményt feltüntető úgynevezett külön mérlegek lennének irányadók. Ha figyelembe vesszük a törvény nemzetgyűlési tárgyalásait, látjuk, hogy a 3. §. harmadik bekezdése, mely az osztrák társaságok arányszámáról szól, incidentaliter. az eredeti javaslat részletes tárgyalása alkalmával illesztetett be és pedig nem általános szempontokból kiindulva, hanem speciálisan a Dunagözhajózási társaság belföldi nyugdíjasainak helyzetére való tekintettel. A vonatkozó §. tárgyalása alkalmával elhangzott felszólalások (Wolff Károly, Bud János. Nemzetgyűlési Napló 574.) arra alludálnak, hogy kedvezőbb a nyugdíjasokra, ha a társaság egész vagyonának alapulvétele mellett állapíttatik meg az arányszám. Nem tehető fel, hogy a törvényhozó intenciója az lett volna, hogy az Ausztria területén kívüli vállalatok belföldi fiókjainak magyar nyugdíjasai, kedvezőtlenebb elbírálásban részesüljenek.