Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Jogrend és erkölcsi rend

28 VARGHA FERENC Ez a nagy fizikai erő azonban- egymagában nem biztosítéka az állam fennmaradásának, főképpen nem fejlődésének s virulásának; már több reménye lehet az életben maradáshoz s fejlődéshez, ha fizikai erejét kiegészíti gazdasági ereje s akkor lesz legtöbb reménye a hosszú élethez, a fejlődéshez, kultúrájának s lakosságának tökéletesedéséhez, ha fizikai s gazdasági erejével arányban áll erkölcsi ereje. Sőt az erkölcsi erő a társaséletben többet jelent a gazdasági s fizikai erőnél, főleg fontosabb ez utóbbinál, mert az erkölcsi erő, mely a diadalmaskodási képességet jelenti az élő élettelen természet felett az emberi értelem segélyével pótolhatja a fizikai s gazdasági erő hiányát, de ahol az erkölcsi energia hiányzik, az a nép pusztulásra van ítélve. Ha végiglapozzuk a történelmet, azt látjuk, hogy hatalmas birodalmak összeomlottak, mert a nyers fizikai erőből hiányzott az erkölcsi erő s nem tudtak a fejlődés kellő fokára jutni oly társadalmak, melyeket a természet kincsei vettek körül, mert hiányzott azokból az erkölcsi képesség. Kina, Perzsia s általában a keleti kultúra hátramaradottságának oka erkölcsi kapacitásának fogyatékosságából magyarázható meg. Hasonlókép az óriási fizikai s gazdasági erejű Oroszország is a nyugati államokhoz képest primitív állam volt, mert nagy fizikumával korántsem állott arányban erkölcsi erőinek képessége. Ellenben aránylag apró államok, mint Svédország, Norvégia, Hollandia, Dánia, Svájc vezetnek a kultúrnemzetek közt pedig fizikailag törpék az imperialista nagyhatalmak mellett s a természet sem áldotta meg nagyobb gazdagsággal, mint a fegyverkezés őrülete alatt szenvedő vezérhatalmakat. Vezetőszerepük van pedig azért az államok közt a kultúra terén, mert erkölcsi erejük nagyobb, mint a többi államoké. Ha azt kérdeznők, hol van hát az a csodálatos, misztikus hatalom, amit erkölcsi erőnek nevezünk, az a felelet reá. hogy az láthatatlan, érzékeinken túl létező valóság; mint minden energia s szellemi erő, csak csodálatos hatásaiban észlelhető érzékeink által s pedig úgy pozitíve, mint negatíve. Pozitív hatása észlelhető ott, ahol a kultúra, a jólét, a haladás, a rend, a békés együttélés, kölcsönös segítség uralkodik; negatíve pedig ott mutat|a hatását, ahol a társadalmi zavarok, viszályok, ellentétek, gyűlölködés, irigység, káröröm, durva önzés s cinizmus ütötte fel tanváját. Mily könnyű volna a társadalmak boldogulását előmozdítani, ha hatalmunkban állana az erkölcsi energiák okait, keletkezését, fejlődését és működését megragadni s képesek volnánk