Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Törvényjavaslat a megszűnt cégek törléséről

428 Dí SÁNDORFI KAMILL szinte írmagnak, de képtelen volt éveken át közgyűlést össze­hívni, egyszerűen abból az okból, mert a részvényesek vagy teljesen ismeretlenek voltak, vagy talán az értéktelen részvé­nyeket el is tüzelték és a közgyűlési megjelenés céljából villa­mosra sem voltak már hajlandók költeni. A most említett s egyéb hasonló típusokból száz és száz cégpéldány akadt s akad és mindezekkel szemben a cégbíróságok teljesen tehetetlenségre voltak és vannak korlátozva. Igazán sürgős közgazdasági követelménynek felel tehát meg a most, a nemzetgyűléshez benyújtott törvényjavaslat, amely szakítva azzal a kereskedelmi törvényi elvvel, amely —• a tör­vény 217. §-ban említett esettől eltekintve — kizárólag a fél kérelmétől tette függővé a cég törlésének elrendelését; ezzel szemben a javaslat módot kíván nyújtani arra, hogy a cég meg­szűnése hivatalból vezettessék be. A törvényjavaslat igen egyszerűen rendezi ezt a kérdést. Nem sorakoztatja fel taxatíve azokat az eseteket, amikor a cég megszűnésének hivatalból bevezetése elrendelhető, hanem a cégbíróság bölcs belátására bízza ennek megállapítását. Körül­sáncolja azonban ezt az eljárást a törlési eljárás komolyságának és megbízhatóságának garanciáival. A javaslat szerint, ha a cégbíróság arról szerez tudomást, hogy a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cég megszűnt, de a megszűnésnek a fennálló szabályok szerint szükséges bejelen­tését a kereskedelmi törvény alapján kiróható bírsággal kikény­szeríteni nem lehet, a cégbíróság hivatalból megindítja az eljá­rást a végett, hogy a cég megszűnését az egyébként szükséges felszámolási eljárás mellőzésével hivatalból vezettesse be a cég­jegyzékbe. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni, külföldi részvénytársaságok vagy szövetkezetek megszűnt belföldi kép­viselősége, fiókintézete vagy ügynöksége tekintetében is. Az első eljárási garanciát a javaslat mindjárt itt adja, amennyiben azt az imperatív rendelkezést tartalmazza, hogyha valamely bíró­ság vagy közigazgatási hatóság hivatalos eljárásával tudomást szerez valamely bejegyzett cég megszűnéséről, ezt a cégbíróság­gal közölni köteles. További garanciák is vannak azonban, amelyekre rövidesen reá fogunk térni. Bármennyire legyen is bizonyítva a cégbíróság előtt, hogy valamely cég megszűnt, hivatalból nyomban nem törölheti a céget, hanem a cég megszűnésére vonatkozó bevezetés elren­delése előtt köteles felhívni a cég birtokosaként a cégjegyzékbe bejegyzett személyt vagy jogutódát, hogy a cég megszűnésének bevezetése ellen kifogása van, ezt a felhívás közzétételétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom