Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A magyar országgyűlés új felsőháza

A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS ÚJ FELSŐHÁZA. a képviselőház állapítja meg, a felsőház azon nem változtathat. Azt tehát a felsőház, az appropriáció megszavazásával vagy elutasításával, vagy változatlanul elfogadja, vagy egészében elveti. Tekintettel a 3 1. és 47. §-ok előbb ismertetett rendelkezéseire s arra a körülményre, hogy az appropriáció megszavazása vagy elvetése voltaképpen tisztán a kormány iránti bizalom kérdése s a parlamentáris kormányzásnak a képviselőház bizalma a feltétele — a kormány az államfőn kívül csak annak felel — a felsőház részéről a képviselőház által megszavazott appropriáció elvetésének természetesen csak alig lehet alkotmányjogi jelentősége és csak azt a célt szolgálhatja, hogy a képviselőházi többséget a kormány iránti bizalom kérdésének újabb megfontolására bírja s az államfő figyelmét, ha a képviselőházi többség bizalma a kormány iránt meg nem ingott, annak esetleges szükségére nyomatékosan felhívja, hogy a nemzet a képviselőház feloszlatása útján megkérdeztessék, vájjon a kormánytámogató többség mögött változatlanul áll-e a nemzet többsége. A midőn tehát a felsőháznak az új törvény most kifejezetten is megadja a törvénykezdeményezési jogot és csak ennek előrebocsájtása után állapítja meg, hogy a felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt (30. § 2. bek.), ha ezzel változtatni is kíván azon a gyakorlaton, mely mellett eddig a főrendiház soha sem élt a törvénykezdeményezés jogával, azért nem csökkenti a képviselőháznak a parlamentáris kormányrendszer mellett természetes súlyát. Mindössze arról gondoskodik, hogy a magyar törvényhozásnak a pártpolitika küzdőtere: a képviselőház mellett legyen olyan testülete is, hol a törvényalkotásnál a szakszerűségnek és az egyetemes nemzeti érdekeknek a pártpolitikai elfogultságokról független érvényesülése intézményesen is biztosítva van s melynek létezése és működése intézményesen is biztosítja s így mindenkorra lehetővé teszi, hogy a törvényhozó testület necsak a pártpolitikai jelentőségű kérdésekkel foglalkoztassa intenzíve a nemzet közvéleményét. A forradalmak által külső életnyilvánulásaitól megfosztott felsőtáblát új életrekeltő törvény természetesen szintén nem tökéletes, hiszen emberi alkotás. De a történelmi alkotmány nem merev s a változást kizárni akaró forma. S így, mikor a most alkotott törvény újból érvényesüléshez juttatja a magyar államéletben a kétkamarás törvényhozás princípiumát és ezzel együtt egy forradalmi alap helyett alkotmányunkat történelmi alapjain építi tovább és ugyanakkor abban is követi történelmi alkotmányunk szellemét, hogy nem állít a chartális alkotmányok