Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7. szám - Dr. Nizsalovszky Endre: A magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről szóló 1926: XVI. törvénycikk magyarázata [könyvismertetés]

IRODALOM. jegyzékkel, más papírokkal egjütt a letevő előzetes tudomása és hozzájárulása nélkül letette a «Wiener Giro- und Kassa-Véréin »-nél. A letéteményes bank egyik hitelezője a banknak a giro - és pénztáregyletnél az értékpapírok kiszolgáltatása iránt fennálló követelését végrehajtásilag lefoglalta. A letevő (az értékpapírok tulajdonosa) igénykeresetet indított a végrehajtató ellen. Az első fok elutasító ítéletével szemben utolsó fokban az Oberster Gerichtshof helyt adott az igénykeresetnek. Az Oberster Gerichtshof indokolásának a lényege a következő : a jelen esetben Ú. n. gyüjtő-letét (Sammeldepot) forog fenn, melynek az a természete, hogy a letett tárgy nem marad az egyes letevő kizárólagos tulajdona, de nem is megy át a letéteményes tulajdonába, hanem az ugyanazon személynél (banknál) letett hasonnemü értékpapírok összessége — meghatározott eszmei hányadok szerint — a letevők kö\ös tulajdonát képezi. Ennélfogva a letevők mindegyike az őt megillető hányadnak megfelelő számú részvény kiadását tulajdonjogánál fogva követelheti s így a végrehajtási foglalás jogtalan volt. (Die Rechtsprechung 1926 júniusi sz.). Az értékpapír-letevő érdekvédelmének a döntésben kifejezett konstrukciója megfelel az irodalomban uralkodó elméleti felfogásnak (Ehrenzweig, Schey, Mayr 'stb., ellenkezőleg Sedlacek) és az elv részleges megnyilatkozásai megtalálhatók a jelenlegi német és osztrák tételes jogban is. így a német letéti törvényt módosító 1925 november 21-iki' rendelet a vételi bizományos csődje esetén a megbízónak a csődtömegben lévő értékpapírok közül külön kielégítési jogot enged ; az osztrák 1924 július 24-iki törvény pedig a letétbe adott értékpapírok kiszolgáltatása iránt támasztott követeléseket általában kiváltságolja. A kiváltságolás anyagi jogi hátterére világít rá a fenti határozat: a letevő az őt megillető eszmei résznek, helyesebben nem és mennyiség szerint meghatározott értékpapírdaraboknak tulajdonosa. Ezáltal a letéti szerződésnek sajátos faja áll elő : a gyüjtő-letét, mely középhelyen áll a szabályos és a szabálytalan letét között és a tulajdonnak különleges faja : a fajlagos tulajdon létesül. A magyar polgári törvénykönyv javaslata az értékpapírletét különleges természetére nem volt tekintettel, mert szerkesztői az idevonatkozó kérdéseket nem tartották az általános magánjogi szabályozás keretébe tartozóknak. {L. részletesen dr. Kovács Marcel, dr. ifj. Nagy Dezső, dr. Rapoch Géza és dr. Zerkovitz Zsigmond cikkeit a jelen folyóirat 1923 november— decemberi, illetve a Jogtudományi Közlöny 1974. évi 4., 11—12. s 192;. évi 6. és 7. számaiban közölt cikkeit.) Dr. Fürst László. IRODALOM. L \ Dr. Ni^salovs^ky Endre : A magánalkalmazottak nyugdíjának átcrtckclcséről s\óló ip2Ó: XVI. törvénycikk magyarázata. Kiadja a Tébe kiadóvállalata M. Sz. 1926. Kevés törvény megalkotása járt olyan nehézségekkel, mint a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről szóló törvényé. Életbevágó érdeket érint ez a törvény ; a nyugdíjasok létükért, a vállalatok fennmaradásuk és életképességük érdekében a leghevesebb harcokat vívták e törvény alkotása körül. A törvényhozási tárgyalások eredményekép megmaradt a törvényjavaslat alapeszméje, amely szerint az átértékelés az 1914. július 1. napján már fennállott részvénytársaságok és szövetkezetek alkalmazottai tekintetében arányszám útján, — az állammal, törvényhatósággal, községgel, annak üzemével stb. szemben magánjogi jogcímen követelhető nyugdíjjárandóságnál rendeleti úton, — minden más esetben pedig bírói