Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT korét kétségtelenül túllépi. Mindazonáltal egymagában az, hogy az ítélőtábla az ily perorvoslatot mint íelebbezési bíróság bírálja el az ez alapon való megsemmisítés indokául nem szolgálhat. A budapesti t. hatásköri összeütközés esetében ezen az alapon semmisítette meg a végzést, mellyel a bíróság hatáskörét, az ítélőtábla felismerése szerint, helytelenül leszállította; megsemmisítette annak dacára, hogy e végzés ellen perorvoslat nem érvényesíttetett, sőt (B. P. 556. §. 1. bek.» perorvoslatnak helve sem volt [u. o. 39J. Á döntés helyes. Az a bírói fórum ugvanis, mely a hatásköri összeütközés kérdésében határozni jogosult, kénytelen hatálytalanítani a határozatot, mely az illető bíróság hatáskörébe tartozó ügyet oda nem tartozónak nyilvánít. Ez pedig csakis a B. P. ^84. § 4. p. alapján történhetik. Ez alapon történt megsemmisítés, mikor az ítélőtábla oly fellebbezés alapján gyakorolt revíziót, melyet visszautasítani lett volna köteles. És pedig megsemmisítés rendeltetett el annak dacára, hogy az ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyta, s így az arra nem jogosult egyén által érvényesített perorvoslat sikerre nem vezetett (u. o. 127. 1.). E s. panasz állapíttatott meg, mikor a bíróság sajtódeliktumot nem képező cselekmény esetében a S. T. 40. §-a alapján intézkedett (u. o. i. 1.), — mikor az összbüntetést nem az a bíróság szabta ki, mely az összefoglalandó büntetések közül a legsúlyosabbat alkalmazta (u. o. 23. 1.), — mikor az ítéletben az rendeltetett el, hogy a kiszabott börtönbüntetés dologházban töltessék el (u. o. 1 27.1.),— mikor törvénvszéki tanács hatáskörébe tartozó ügyben egyesbíró jár el ^u. o.), — mikor a bíróság saját jogerős határozatát hatályon kívül helyezi (ir. o. 128.).. 384. § 10. pont. Ez alapon történt megsemmisítés, mikor az egy és ugyanazon ügyben hozott több rendbeli, de egyidejűleg revizió tárgyát képező ítélet van egymással ellenmondásban. Ez helyes. Ugyanaz a határozat azonban érthetetlenséget állapít meg azon az alapon, hogy a büntető törvény az életbeléptetés előtt elkövetett cselekményre nyert elhalmozást ^u. o. 38. 1.). Ez pedig a B. P. 585. § 1. a), esetleg b) pontjában körülírt anyagi semmiségi okból való megsemmisítés indokául szolgálhat. E s. ok állapíttatott meg, mikor a bíróság a rablást és szándékos emberölést egymással anyagi halmazatban állapította meg, mégis a büntetést a B. T. K. 549. § u. bekezdése alapján szabta ki (u. o. 94. I.). 38jf. § 1. c) és 2. p. Ingadozó a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a B. V. 18. és 19. §-ának alkalmazása tárgyá-