Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT. Hogy nemzetrágalmazás és nemzetgyalázás együttes elkövetése esetében csupán nemzetrágalmazás állapítandó meg (B. J. T. LXXVII. 6. L), hogy a hadsereg elleni becsületsértés nem olvasztja magába az ugyanezen alkalommal a hadsereg egy tagja ellen elkövetett becsületsértést (u. o. 84. 1.): e döntésekhez szó nem férhet. Kevésbbé megnyugtató az a döntés, mely szerint nem képez újabb rágalmazást, s így nem szolgálhat anyagi halmazat alapjául a sajtó útján tett az a kijelentés, mely szerint szerző a korábban közzétett rágalmazó tényállításokat magában foglaló cikkét fenntartja (u. o. 79. 1.). A K. egyrészt azzal indokolja határozatát, hogy az utóbb megjelent közlemény a rágalmazó tényállítást magában nem foglalván, a S. T. 52. §-a értelmében sajtódeliktumot nem képezhet; másrészt pedig azzal, hogy az utóbbi nyilatkozat a helyreigazítással kapcsolatban történvén, a S. T. 20. § 4. p. értelmében jogos volt. Ámde a S. T. } 2. §-ára alapított érvelés csak a sajtódeliktum fennforgását zárja ki, de nem zárja ki a közönséges rágalmazás megállapítását. A S. T. 20. § 4. pontjára alapított érvelés pedig nem helytálló, mert a törvénynek ez a rendelkezése a sajtójogi felelősséget egyáltalában nem érinti. Kimondotta egy határozat (B. J. T. LXXVII. 8. 1.), hogy az orgazdaságnál az üzletszerűség deliktumegységet létesít. Ez megfelel az eddigi gyakorlatnak. Az üzletszerüleg elkövetett lopásokat azonban a K. következetesen egymással anyagi halmazatban állapítja meg. E következetlenségre ismételten felhívtam a figyelmet. Rablással elkövetett szándékos emberölés esetében deliktum komplexum (B. T. K. 349. § u. bek.) forog fenn. Ha ellenben a szándékos emberölés nem a rablással együtt, nem a rablás céljából követtetik el: úgy rablás és szándékos emberölés egymással anyagi halmazatban állapítandó meg (B. J. T. LXXVII. 94. 1.). Ha pedig rablással több emberen követtetik el szándékos emberölés, úgy a szándékos emberölések a B. T. K. 280. §-a szerinti szándékos emberölésbe olvadnak össze, s így a rablás azzal anyagi halmazatban állapítandó meg (u. o. 187.1.). Kimondotta a K., hogy ha felnőtt férfi egy négyéves leánygyermekkel közösül, s a leány nemi szervének fejletlensége folytán a közösülés a leányon testi sértést idézett elő: úgy az erőszakos nemi közösüléssel anyagi halmazatban testisértés is megállapítandó (u. o. 105. 1.). A döntés helyes. A férfinak tudnia kellett, hogy a közösülés testi sértést fog előidézni. Ez eredményért tehát éppúgy büntetőjogi felelősség terheli,