Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓ! GYAKORLAT. 227 amint büntetőjogi felelősség terheli azt a férfit is, ki abban a tudatban közösül, hogy nemi betegségben szenved ; amennyiben tehát a nőt betegségével megfertőzi: testi sértésben is bűnös. Elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a K., hogy eszközcselekmény a célcselekményt magába nem olvasztja. Munkásigazolványnak kedvezményes utazás kieszközlése végett való meghamisítása esetén okirathamisítás mellett csalás is megállapítandó (u. o. 154. L). Lórablás és járlathamisítás esetében pedig a két cselekmény szintén anyagi halmazatban állapítandó meg (u. o. 1^. 1. . Hasonlóképen anyagi halmazat forog fenn azzal szemben, aki a táviróhuzalt azon célból vágja el, hogy azt eltulajdonítsa (u. o. 156. 1.). Szó fér ahhoz az elvi döntéshez, mely szerint a B. T. N. 438. 5;-a szerinti közveszélyű cselekmény folytán előállott halálos eredmény vagy testi sértés esetében a közveszélyű cselekménnyel anyagi halmazatban gondatlanság (B. T. N. 290., 310. §§) is megállapítandó. Ez ideig úgy a gyakorlatban, (Angyal—Degré. Mutató I. 615., 616. l.i, mint az irodalomban (Angyal Pál. Tankönyv. 11. 7515. 1., Edvi Illés Károly. Kommentár. III. 54. §. Degré Lajos. B. J. T. LXIII. 133. I.) az a felfogás nyert kifejezést, hogy ily esetben csupán a B. T. N. 4^8. §-a szerinti vétkesség állapítandó meg. 108. §. Az elévülés kérdését illetőleg két érdekes kúriai határozat került nyilvánosságra. Egyik az elévülés félbeszakítására vonatkozik. A múltban az volt-a gyakorlat, hogy bíróilag elrendelt sürgetések az elévülést nem szakítják félbe. Ezzel ellenkezőleg döntött a K., kimondván, hogy az elévülés félbeszakítása szempontjából a tettes vagy részes ellen irányulónak kell tekinteni minden oly bírói intézkedést vagy határozatot, mely az illető terhelt ellen irányuló bűnvádi eljárásnak előbbre vitelét célozza, tekintet nélkül arra. hogy a tett intézkedés vagy hozott határozat a terhelt bűnösségére vagy nem bűnösségére vonatkozó adatok beszerzését célozza. Ide tartoznak a bíróilag elrendelt sürgetések is (B. J. T. LXXV1I. 102. I.). E határozat a Büntető Határozatok Tárába felvétetett, s így a jelzett felfogás állandósulni fog a joggyakorlatban. A másik döntés az ügyek egyesítése esetére vonatkozik. E határozat szerint, több bűnügynek együttes tárgyalás és közös eldöntés végett történt egyesítése esetén, a vád tárgyát képező egyik cselekmény tekintetében tett bírói intézkedés a többi cselekmények tekintetében az elévülést nem zárja ki lu. o. 104. ÍJ. 15* •