Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A kereskedelmi jogi gyakorlat

BÍRÓI GYAKORLAT. ÉP 2 I I -még igen nagy ingadozásokat mutat. Itt döntő hatást gyakorolt & 8j. s%. teljes-ülési határodat, mely megváltoztatva a 86. sz. teljes-ülési határozatot, kimondta, hogy a baleset folytán megítélt járadék számszerű összege a sérült személyén kívül eső, a gazdasági viszonyokban beállott változás alapján is felemelhető vagy leszállítható, ha a marasztalásban meghatározott pénznem értéke lényegesen megváltozott. Vannak határozatok, melyek a nyugdíjt teljesen valorizálják (K. II. 05156/1924. Hdt. 54.); más esetekben a Kúria abból indul ki, hogy nyugdíj célja a nyugdíjas eltartásának jelentékeny megkönnyítése, nem pedig a munkában elért anyagi helyzet folytatásának lehetővé tétele. A magánalkalmazottra tehát nem lehet sérelmes, ha nyugdíjigénye a a köztisztviselőéhez hasonlóan bíráltatik el. (K. II. 2544/192:;. Hdt. dj\ E két ellentétes álláspont között sokféle variáció fordul elő. így pl. a mozdonyvezető nyugdíját helyi érdekű vasúttal szemben évi 7 3 6"66 kor. után évi 240 aranykoronában állapította meg. (K. II. 7325/1923. Hdt. 18.) Kimondta a Kúria, hogy az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a közgyűlésen szavazati joggal csak az bírhat, aki részvényeit kellő időben és helyen letette, nem érinti a kellően igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgyűlésen résztvehessen és felszólalhasson. (K. IV. 4363/1923. K. J. 4.) Ezzel szemben tekintélyes oldalról kritika nyilvánult (Schusster Ht. 126.1, mert a letéti határidő túlhosszú, másrészt a határidő elmulasztása esetén a részvényes nemcsak a szavazástól, hanem a megjelenéstől is eltiltandó.- Az előbbi aggályt azért nem osztom, mert a letéti határidő megállapítása minden részvénytársaságnak alapszabályaiban kifejezésre jutott autonóm joga. Hogv csak egy példát említsek, a Magyar Nemzeti Bank részvényeit alapszabályai szerint július 31-ig kell letétbe helyezni, hogy az azt követő rendes közgyűlésen, tehát rendszerint 6 —8 hónap múlva, a részvényesek jogaikat gyakorolhassák. Viszont a részvényesi jogok megóvása szempontjából helyes az az álláspont mely — amennyiben az alapszabály ezt kifejezetten meg nem tiltja — a letételtől csak a szavazati jogot teszi függővé. Mint már mult évi szemlénkben kifejtettük, az új részvények kibocsátásánál a Kúria csak fontos érdekből engedi meg a részvényesek mellőzését és nem engedi meg, hogy a részvények belértékéhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb árfolyamon engedtessenek át harmadik személyeknek. (K. IV. 3470/1923. Hdt. 80/1924.) Igaz, hogy a Kúria e feloldó végzése alapján az alsóbíróságoknak mindezideig nem volt alkalmuk, hogy azt a közgazdaságilag nem könnyű kérdést eldöntsék, hogy az adott 14*