Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A kereskedelmi jogi gyakorlat

2 I 2 BÍRÓI GYAKORLAT. esetben a mellőzési érdek fontos-e és hogy mily viszonyban állt az árfolyam a belértékkel. Törvényellenesnek minősíti a Kúria azt a közgyűlési határozatot, mely arra hatalmazza fel az igazgatóságot, hogy az újonnan kibocsátandó részvényeket vagy azok egy részét tetszésszerinti időben értékesítse, a részvényekből akkor ésr annyit bocsásson ki, amikor és amennyit jónak lát és az alapszabályoknak az alaptőke nagyságát meghatározó rendelkezését ekként tetszése szerint módosítsa s tüntesse fel a cégjegyzékben. (K. IV. 1244,1924. K. J. 5.) A kereskedelmi ügyletekre vonatkozó határozatok nagyrésze a a gazdasági lehetetlenülés és különösen a valorizáció kérdésével foglalkozik. Az utóbbi szempontból, úgy látszik, már tisztulni kezd a helyzet. Sok ellentétes döntés tömkelegében már kezdenek kialakulni oly elvi .álláspontok is, melyekben bíróságaink állandó gyakorlata kristályosodik ki. Viszont az időközben megjelent valorizációs törvényjavaslat sem vitte előbbre a kérdést. Sőt ellenkezőleg, az általános vélemény szerint ez a javaslat, mely a valorizációt tulajdonképpen csak címében alkalmazza a bírói gyakorlat újabb kifejlődését akadályozná és ott is, ahol' a judikatura eddigi eredményeit kívánja összefoglalni ezt oly formában teszi, melyet több oldalról jogosan kifogásoltak. A jogi szaklapok különben a valorizációs határozatokat garmadaszámra közlik. Sok olyat, amely nem mond újat és sok olyat, mely csak a konkrét esetben igyekszik igazságot tenni és az indokolásoknak elvi általánosításával nem tesznek szolgálatot az ügynek. A határozatok e tömege inkább elhomályosítja, mint reprodukálja a gyakorlat valódi képét, úgy hogy e tekintetben kívánatos volna, ha a határozatok bizonyos kritikai megrostálás után látnának napvilágot. A képesebb tehát többet nyújtana és kívánatos, hogy a jövőben ne az ismétléseket tartalmazó és egymásnak ellenmondó ítéletek közöltessenek, hanem azok választassanak ki, melyek valóban érdemesek a közlésre. E helyütt sem tekinthetjük feladatunknak az egész anyag közlését, hanem úgy, mint mult évi szemlénkben, .inkább kiválasztását annak, ami elvi jelentőséggel bír és a múlthoz képest haladást mutat. Altalánosságban megállapíthatjuk, hogy a valorizáció állás^ pontja mind nagyobb és nagyobb tért foglal. A korona egyenlő korona elmélet már teljesen meghaladottnak tekinthető és már csak a tisztapénztartozásoknál kölcsön) ragaszkodik a Kúria