Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 20} méltányos felértékeléssel ítélte meg a Küria a közszerzeménybe befordított külön vagyont és viszont a különvagyonból megtérítendő közszerzeményt (P. III. 2571/24. Rp. I. 4992 22. MD. 1., 78.). Kijelenti a Kúria egyfelől, hogy sem az igazsággal, sem a méltányossággal nem volna összeegyeztethető, ha a férj a feleség különvagyonából vásárolt ingókra fordított vételárat a koronának időközben nagy mértékben csökkent jelenlegi értékében térítené meg, mert a férj birtokában maradt ingók forgalmi értékének jelentékeny emelkedése folytán a férj aránytalanul nagy vagyoni haszonra tenne szert, ellenben a feleség aránytalanul nagy mértékben károsodnék; másfelől pedig hangsúlyozza azt az alapelvet, hogy a családvagyonjogi megtérítési összegek felértékelésekor a pénz értékcsökkenéséből, mint a felektől független körülményből folyó kockázatot a felek általában megosztva tartoznak viselni. Az öröklési jogi valorizációban döntő jelentőségű volt a kötelesrés- kérdésében bekövetkezett állásfoglalás az 1925. év elején, melynek alapján bírálta el a Kúria az évek sora óta felfüggesztett kötelesrész-pereket. A Kúria változatlanul ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy a kötelesrész nem természetben hasítandó ki a hagyatékból, hanem csak pénzben követelhető. A magyar koronának, mint törvényes fizetési eszköznek a rendkívüli módon megváltozott gazdasági viszonyok miatt bekövetkezett értékváltozása nem szolgálhat okul arra, hogy e bírói gyakorlaton változás essék. Ehhez képest pl. az osztálynál az előre kiadott vagy elajándékozott vagyontárgyat az átadás, illetve az ajándékozás idejében volt érték alapulvételével pénzben kell számításba venni. Ha azonban az így számított értékek a pénz leromlása következtében annyira csekélyek, hogy ennek folytán az egyenlőség és kiegyenlítés alapelve nem érvényesülhetne : a kérdéses értékek megfelelően felemelendők olyképen, hogy a felemelés a per vonatkozó adatainak figyelembevételével mindkét félre méltányos legyen. Ennél az értékemelésnél figyelembe kell venni, hogy az ingatlan rendes értékemelkedéséből a kötelesrészes nem igényelhet részt; figyelembe kell venni azt is, hogy a pénzleromlás hátránya a felek között arányosan megosztandó, végül figyelembe kell venni a nehéz gazdasági viszonyokat. Figyelembe veendő továbbá, hogy felértékelés esetében a kötelesrész tőkeösszege után a kir. Kúria az ítélethozatal napját megelőzően nem ítél meg, mert a követelés átértékelésével a felperest a már lejárt kamatkövetelésre nézve kárpótoltnak tekinti. Ha a kötelesrész kiszabásánál a bíróságnak rendelkezésére áll olyan becsű, amely az ajándékozott