Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

i94 BÍRÓI GYAKORLAT. A házastársak közt a háztartási ingókra nézve fennálló közösség különleges jellegét már az eddigi gyakorlat fokozatosan kifejlesztette (MD. XI. 115., XIII. 23., XIV. 5., XVI. 46.). Most a Kúria e tételeket a következő szabatos formulázásban foglalja össze: «A közös lakás berendezéséhez tartozó minden tárgy — kivéve azokat, amelyek valamelyik házasfél kizárólagos használatára szolgálnak — a házasfelek egyforma érdekét van hivatva szolgálni s azok használatára mindeniküknek egyenlő joga van. Az ezen alapuló igénynek egyedüli célja az, hogy a házasfelek együttélésére szolgáló közös lakás mindaddig, amíg a házasság fennáll, épségben fenntartassék; ezért az ilyen perben a berendezési tárgyaknak, amennyiben azok közös használatra vannak szánva, sem tulajdonjoga, sem hovátartozandósága, sem rendeltetése döntés tárgyává nem tehető.» (P. III. 1 1 12/25. MD. 54.) 3. A közszerzemény tételei bírói gyakorlatunkban régtől fogva megállapodtak. Mégis jól esik azokat egyre világosabb formulázásban olvasnunk, melyen megérzik a ptk. tvjav.-nak szabatosító befolyása. Pár eset az elvi kijelentések egész sorozatát foglalja magában (Rp. I. 4992/22., P. I. 1092/25., 4516/25., P. III. 4451/24 = MD. 78., 79., 88., 90.). Megtudjuk belőlük, hogy: a) Olyan esetben, midőn a házasfelek törvénynél fogva közszerzők, törvényes vélelem* szól a közösség mellett minden vagyonra, mely a házasság jogi fennállása és a felek együttélése alatt szereztetett (ptk. tvjav. 51. §.). b) A házasság megszűntekor hiányzó különvagyonnak a közszerzeményből való megtérítését a házastárs arra való tekintet nélkül követelheti, hogy a különvagyonnak közvetlenül a szerzésre fordítását kimutatni tartoznék s ez a követelési joga csak akkor nem áll fenn, ha a különvagyon elpusztult, vagy ha a házastárs különvagyonát eltékozolta, avagy ingyenes jogügylettel átruházta (ptk. tvjav. 47., 50. §.). c) A házastársak szerzeményi közössége szempontjából a házastársaknak a házasság megkötésekor volt személyi állapota az irányadó (a házasságkötéskori statútum personale változhatatlansága már régebbről elismert alapelv: MD. IX. 1.). d) A házastárs különvagyonához tartozott ingatlanok elcserélése útján szerzett ingatlan különvagyonná válik (ági ingatlanra ugyanigy PHT. 568.). A különvagyonhoz tartozó ingatlanba történt beruházás fogalma alá eső talajegyengetés folytán előállott értékemelkedés a közszerzemény javára esik (ptk. tvjav. 52.). Az egyik házastárs gazdaságában a házasságkötéskor fennállott zöldvetés esetében különvagyonként nem a vetésnek a házasságkötéskor volt értékét, hanem a gazdaság évi tiszta jövedelmének azt