Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Dr. Bányász Jenő és dr. Szegö Izsó: "A tisztességtelen verseny" törvénymagyarázattal és joggyakorlattal, továbbá a védjegy-, szerzői jog-, cégjogi törvények és az ipari mintaoltalmi-rendelet szövege és magyarázata [könyvismertetés]

190 SZEMLE. védelmére létesült Unió berni irodájának, igazgatóját dr. Röthlisberger Ernőt berni egyetemi tanárt. A szerzői jog és ipari tulajdon nemzetközi jogterületének leghivatottabb ismerője volt. Senki sincs most a jogtudomány e szakjai elméletének vagy gyakorlatának szolgálatában, kinek elméje oly dús kincsesbányája lenne e tudományágakban, mint az övé volt. Valósággal élő lexikonja volt mindannak, ami e tudományok körébe vágott. Évtizedek óta e szakok speciális müvelésének szentelte életét, amióta hazatért három évtized előtt Dél-Amerikából, ahol 29 éves korában a bogotai egyetemen a közgazdaságtan professzoraként működött. Röthlisberger egyik érdekes alakja volt az említett szakokba vágó nemzetközi kongresszusoknak ; ezeket 20 éve az ő munkálatai készítették elő és a német, francia, olasz, angol és spanyol nyelveknek ragyogó tudásával ő volt e tudományszakban az összekötőkapocs és a tolmács a tudomány nemzetközi művelői között. Bámulatos jogi precizitással és csodás emlékezőtehetséggel tudta a legkomplikáltabb jogtudományi kérdésekben mind e nyelveken közvetíteni a felszólalásokat. Fiatal éveiben a közgazdaságtant művelte és több érdekes műve jelent meg e tudományágban, írt érdekes leírást Eldorádó címen a délamerikai államokról, később a szerzői jogba vágó műveinek egész sorozatát adta ki, majd közzétette összegyűjtve az összes országok szerzőjogi törvényeit. Főműve a berni egyezmény kommentárja, melyet épp most készült űj kiadásban, átdolgozva közrebocsátani. Élethivatásának tekintette a berni egyezmény propagálását; odaadással, ritka diplomáciai ügyességgel és finom érzéssel tudta az egyes országokban előbbrevinni az egyezményhez való csatlakozás ügyét. Hogy hazánk csatlakozott a berni egyezményhez, abban is igen nagy része van^az ő intim, beható propagandájának. A berni iroda hivatalos lapjában, a Le Droit d'Auteurben névtelenül megjelent terjedelmes cikkei állandóan felszínen tartották a szerzői jog aktuális kérdéseit. Hazánknak régi barátja és ismerője volt Röthlisberger tanár: többször időzött nálunk nemcsak kongresszusokon, de országunk számos részét, különösen Erdélyt többízben beutazta. —ai. — A Magyar Jogászegylet Degré Miklós alelnök elnöklése alatt 1926 januárban tartott ülésében Auer György dr. kir. ügyész előadást tartott a német büntetőtörvénykönyv reformjának vezérelveiről. A több évtizedes előkészülés után a büntetőtörvény reformja Németországban befejezéshez közeledik és a kormány által közzétett hivatalos tervezetből előreláthatóan nemsokára törvény lesz. Az előadó a javaslatnak különösen ama rendelkezéseire tért ki, amelyek legteljesebb mértékben módot nyújtanak a bírónak, hogy az eléje kerülő eseteket a bűnös egyéniségének, bűnöző hajlamának figyelembevétele mellett szabad belátása szerint bírálja el. A hatályban lévő büntetőtörvénykönyvekkel szemben e szabadságot az új törvényjavaslat lényegesen kiterjeszti és módját nyújtja, hogy a bírót ne kössék merev jogszabályok, hanem — különösen a büntetés kiszabásánál —• intézkedéseit az adott körülmények, a tettes egyéni viszonyai, szóval a való élet körülményei irányítsák. Az egy héttől öt évig terjedhető fogházbüntetést, valamint az egy évtől 15 évig terjedhető fegyházbüntetést a bíróság legjobb meggyőződése szerint az enyhítő és súlyosító körülmények arányában fogja kiszabni. Részletes megszorítások helyett a törvényjavaslat csupán általános utasításokat tartalmaz az utóbbi enyhítő és súlyosító körülmények megítélésére vonatkozóan. Reámutatott az előadó azokra az új intézményekre is, amelyek az iszákosok, gyengeelméjűek, antiszociális elemek gyógykezelésére, gondozására, a társadalmi békés együttéléshez való nevelésre fognak szolgálni. Ezek az intézmények oldják majd meg azokat a