Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Dr. Bányász Jenő és dr. Szegö Izsó: "A tisztességtelen verseny" törvénymagyarázattal és joggyakorlattal, továbbá a védjegy-, szerzői jog-, cégjogi törvények és az ipari mintaoltalmi-rendelet szövege és magyarázata [könyvismertetés]

SZEMLE. I9I feladatokat, amelyekre a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján kiszabott néhánynapos szabadságvesztés-büntetések teljességgel alkalmatlanoknak bizonyultak. Lehetséges lesz ez úton az egyes, a szociális együttműködés szabályait nem respektáló elemeknek oly kezelése, amely egész magatartásukkal számol és nem csupán az időnkint megnyilvánuló, önmagában csekély súlyú bűnöző tevékenységet veszi irányadóul. Végül felhívta az előadó a figyelmet arra is, hogy a büntetőtörvény alapos reformjára vonatkozó rendszeres előmunkálatok hazánkban már több mint egy évtized óta abbamaradtak és szükséges volna e munkálatok állandó napirendentartása, hogy büntetőtörvényeink sok elavult rendelkezése egy alaposan előkészített, szakszerű és korszerű törvénynek adhassanak helyet. — A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási bizottságában dr. Weis István min. osztálytanácsos február hó 27-én a német közjótékonyság reformjáról előadást tartott. Különösen azzal a változással foglalkozott, melyen a német szegényügy átment, amíg a közjótékonyság Fürsorge-vé alakult át. A történeti fejlődés ismertetése után rámutatott azokra az okokra, amelyek ezt a változást előidézték : az érdeklődés a közjótékonysági kérdések iránt, a társadalom áldozatkészsége és a szociálpolitikának, mint külön tudományágnak kifejlődése egyaránt közrehatottak ebben. A háború a fejlődésnek ezen a téren is gátat szabott, a társadalom gazdaságilag összeroppanván, a magánjótékonyság szerveit fenntartani nem tudta, a forradalmi kormányok pedig túlzott igényeket neveltek bele a közönség egyes rétegeibe. Ezután jogszabálykritikai méltatását ismertette a jelenleg érvényben lévő 1924. évi jogszabályokat, melyek vezérelvei a megelőzés érvényesítése, a terhek megosztása akként, hogy nagyobb közületek viseljék a nagyobb berendezések költségeit; alkalomnyujtás arra, hogy a hivatalos jótékonyság szervei társadalmi jótékonyság szerveire ruházzák át hatáskörüket. Az említett jogszabállyal megállapítják a támogatás kétoldalú közjogi viszony jellegét a munkakényszer és a visszatérítési kötelezettség révén. Szervezeti újítása a reformnak az. hogy a közjótékonyság ágait összefoglalja, különösen megszünteti a rokkantügy külön szervezetét. Az új német jogszabályok azonban minden dicséretreméltó törekvésük mellett is részben megoldhatatlan feladatok elé állítják az önkormányzati szerveket és a szabatosság és egyöntetűség szempontjából sem kifogástalanok. Előadó nézete szerint a mostani gazdasági helyzetben szerves közjótékonysági reformot alkotni nem lehet. — A hágai nemzetközi jogi akadémia 1926. évi július és augusztus hónapokban újból tanfolyamot tart Hágában. Az előadások közül kiemeljük a következőket: július t)—31 közt a nemzetközi jog elmélete és gyakorlata Németországban ; tartja Simons, a Reichsgericht elnöke. A Duna ügy nemzetközi szabályozása ;,tartja Blociszevvszki, a politikai tudományok párizsi szabadiskolájának tanára. Az irodalmi és művészeti művek nemzetközi védelme : tartja Ruffini turini szenátor. Az állandó nemzetközi bíróság igazságszolgáltatása ; tartja Magyary Géza. Augusztus 2—27 közt: A béke gazdasági szervezése ; tartja Edgard Milhaud, a genfi egyetem tanára. A diplomáciai privilégiumok és immunitás-ok ; tartja Sir Cecil Hurst, a Foreign Offici jogtanácsosa. A törvények összeütközése házassági és válóügyekben : tartja Audinet, a poitiersi egyetem tanára. A modern állam formája ; tartja Krabbe, a leydeni egyetem tanára. A nemzetközi jog forrásai; tartja Paul Heilbronn, a boroszlói egyetem tanára. Egyúttal ezen akadémia Curatoriuma az 1926. évben tíz, egyenkint 400 hollandi forint összegű ösztöndíjat fo,T oly külföldieknek adományozni, akik 1925 május 1 -tői 1926 május i-ioterjedő időben nemzetközi jogi kérdésről jeles tanulmányt, cikket va^y