Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Dr. Bányász Jenő és dr. Szegö Izsó: "A tisztességtelen verseny" törvénymagyarázattal és joggyakorlattal, továbbá a védjegy-, szerzői jog-, cégjogi törvények és az ipari mintaoltalmi-rendelet szövege és magyarázata [könyvismertetés]

SZEMLE. l89 is csatoltatott egy kis rész a legészakibb vármegyékből. A lengyel törvényhozási munkálatok ismertetésének e most kiadott első füzete az 1918 november 22-től 1919 február 8-ig való időben meghozott jogalkotásokat tartalmazza. Adja elsősorban a lengyel alkotmány megalakulására nézve létrejött törvényeket és rendeleteket. Ezek, ahogy a kivonatos közlésekből látszik, bizonyos fokig még bizonytalanság és hírtelenkészültség jegyében jöttek létre. Az új állam legelső törvényhozási feladatai közé vette fel a 8 órai munkaidőnek, a munkafelügyeletnek, a betegség elleni kötelező biztosításnak, az iskolakötelezettségnek, a szakszervezetek szabályozásának megalkotása, csupa oly törvényalkotások, melyeket már jól megszervezett államok szoktak megalkotni. Kétségtelenül a szomszéd országok idevágó jogalkotásai késztették a lengyel törvényhozást ép ezen tárgyak sürgős szabályozására. Kiemeljük még, hogy a lengyel köztársaság kiadványa teljesen tárgyilagos tartalmú, minden subjektív megjegyzéstől tartózkodik, egyszerűeu alapos ismertetését, helyesebben kivonatát adja a vonatkozó törvényalkotásoknak. Reméljük, hogy a lengyel köztársaság ezt az ismertető munkát folytatni fogja. A mi kormányunk számára is mérlegelés tárgyául ajánl)uk, nem volna-e célszerű hasonló kiadványban ismertetni és propagálni a magyar jogot és annak további fejleményeit. SZEMLE. -— Dr. Wesztermayer Vidor. A Kúria tanácselnökévé nevezték ki Wesztermayer Vidort és a kiváló bíró a III. tanács vezetését vette át. A Kúria egyik kiváló egyénisége jutott e kinevezéssel munkásságának mélté elismeréséhez. Leszűrődött életelvek, bölcs élettapasztalat, higgadt gondolkodás, mely szenvedélyessé csak az igazságért való küzdelemben válik, fog az ő személyén keresztül érvényesülni a Kúria ítélkezésében. A maga szilárd állásfoglalása mellett, mások véleményének nyugodt figyelembevétele és mérlegelése és a jogi szempontokon kívül az általános emberi szempontoknak beállítása voltak eddig is irányelvei és maradnak kétségtelenül ezután is, midőn egy tanácsot irányítani lesz hivatva. Örvendetes, hogy munkabírása teljességében és friss munkakedvvel jutott Wesztermayer Vidor dr. a Kúriánál ilykép vezetőszerephez. — S^üls Miklós f. Nemes alakja, mely bölcsességtől, jóságtól és megértő derűtől sugárzott, elhagyta körünket. Olyan bíró volt, akinek sza- • vát messze meghallották és meghallgatták, mert eszmeköre, gondolkodásának ereje és gondolatkifejezésének szépsége ritka jelenség volt. A modern eszméknek megnyitotta mindenkor a lelke világát, nem zárkózott el a legmodernebb felfogások elől sem, de azokat nemes hagyomány szűrőjén át bocsátotta be eszmekörébe. Legfelsőbb bíróságunk egyik büszkesége volt, a míg vissza nem vonult néhány év előtt. Visszavonult önként — önérzetét dobogtatta, hogy tudta letenni a bírói pálcát, de tovább is művelte a jogot a legnemesebb értelemben : hirdette tovább a jogeszméjét ott, a hol szavai mindig visszhangra leltek: a jogi sajtóban. Stílusáért, ízléséért, logikájáért, gondolatainak szárnyalásáért a legbecsültebb jogi írók közzé sorozták. Lapunk olvasói is számos cikkében gyönyörködhettek. A magyar jogélet e nagy vesztesége a mi nagy veszteségünk is. — Dr. Röthlisberger Ernő f Hirtelen halál ragadta el az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni Uniónak és az ipari tulajdon