Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége

AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRS BONTÓ PERBELI JOGKÉPESSÉGE. l6} tása iránt előterjesztett kérelmet ebben az esetben meg kell engedni. Az állam nemcsak az egyénnek, de a társadalmi és állami rendnek is őre. Az állam feladata nemcsak az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen házastárs, hanem a másik, mint a bontóokok létesülésével összeomlott régi, minden erkölcsi életközösség nélkül fennálló házasságban jogilag lekötötten élő ártatlan házasfél egyéni jogát is megvédeni és biztosítani. Az államnak feladata védbástyát nyújtani annak a keletkezhető és a közérdekből is kívánatos új családi kapcsolatnak, amelyben az elmebeteg házasfél házastársa csak egy láncszem lesz abban a sorozatban, amely nemzedékekre, mint távolabbi családkörre kiterjedően a törvényes rokonságot létesíteni és az ennek alapján való örökösödést biztosítani hivatott. Az anyagi jog és a perrend szabályainak téves értelmezése nemcsak a jogtételek és a való élet asszimetrikus viszonyát hozza létre és nemcsak ellentétbe jut a Mens et sententia legis bölcseleti fogalmaival, a nép jogi meggyőződésével, az állampolgári egyenlőség elvével, hanem ennek az asszimetricitásnak korroláriumai azok a figurációk és transzformációk, amelyek egész sorozatban állanak elő, .ha a tévesen felállított jogtételt a téves nyomokon haladó kutató elme a helyett, hogy korrekció alá vonná a maga eredeti álláspontját, az élet hasonkörű eseteinek változatosságában alkalmazza. Ez az álláspont oly megoldást sem lát a törvénnyel ellenkezőnek, amely már a magyar nemzet erőteljes közszellemétől létesített, évszázadokra visszanyúló azokba az alkotmányjogi tételeinkbe ütközik, amelyek nemcsak a legrégibb kútfőinkben, de a bírói hatalomról szóló 1869: IV. tc. 20. §-ában azzal a kitétellel jut kifejezésre, hogy senkit az illetékes bírájától elvonni nem szabad. Már pedig ide vezet az alábbiak szerint közölt az a jogszerkezet, amely a házasság felbontása tekintetében felvetett vitás kérdés eldöntésének tartalmát a peralapítás megtörténte után a per lebonyolítását és a perbeli bizonyítás lefolytatását követően közigazgatási tényező, a gyámhatóság, igenlő vagv nemleges válaszától tenné függővé. Felhozzák ugyanis a fentismertetett téves jogtétel alapulvételével egyesek, hogy akkor, ha a bontóper megindításakor az alperesként perbevont házastárs épelméjű volt, de utóbb a per folyama alatt elmebeteggé vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelenné vált, nem látják érvényesülhetőnek azt a jogtételt, 11*