Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége

1Ó4 DF SZEN TIRMAY ÖDÖN hogy elmebeteg házastárs alperes nem lehet. Azt állítják, hogy ennek a jogtételnek az az alkalmazási feltétele, hogy az alperes elmebetegségének már a keresetindításkor kell fennállani. Ez pedig az adott esetben fenn nem forog. Mások nézete viszont elfogadja ezt az elvet akkor, ha a bontóperben az alperes az elmebetegségének beállta előtt a védekezését személyesen már előterjesztette, illetve a személyes meghallgatása már megtörtént. De ha ez meg nem történt, vagy amint ismét eltérően mások állítják, ettől függetlenül isT ha az alperes az ellene indított bontóper bármelyik szakában elmebeteggé válik, az alperes perbeli jogképessége megszűnik és a bontópert az alperes ellen tovább folytatni nem lehet, az eljárást az alperes perbeli jogképességének elvesztése okából hivatalból vagy kérelemre meg kell szüntetni. Kifejezetten nem taglalják azonban azt, hogy mi történjék akkor, ha a bontóperbeli alperes a keresetindításkor elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen volt, de már a pergátló kifogás érdemi jogerős elbírálása előtt, avagy a per további szakában, esetleg a fellebbviteli eljárásban épp a fellebbviteli ítélet hozatala előtt épelméjűvé vált és megszűnt az elmebetegség miatt való cselekvőképtelen állapot. Még bonyolultabbá válik a# kérdés, amidőn egyesek azt a véleményüket fejezik ki. hogy ha az elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője a gyámhatóság felhatalmazásával felperesként a házasság felbontását kéri, a másik házasfél az elmebeteg felperes eilen a házasság felbontása iránt viszontkeresetet nem támaszthat, minthogy a viszontkereset szempontjából az épelméjű másik házastársat felperesnek kell tekinteni. Sőt egyesek azt vallják, hogy ily esetben az alperes az elmebeteg házastárs, mint felperes ellen viszontvétkességi kérelmet sem terjeszthet elő. Mások viszont azt a nézetet tartják helyesnek, hogy elmebeteg felperessel szemben a másik házasfél részéről a bontóperben viszontkereset ugyan nem támasztható, de a viszontvétkesség iránt előterjesztett kérelemnek törvényes akadálya nincs. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint azonban a vétkesség és a viszontvétkesség kérdése mindenkor csak a házasság felbontásával egyidejűleg és azzal kapcsolatban dönthető el. Ennélfogva ismét mások, arra való tekintettel, hogy a viszontvétkesség iránt előterjesztett kérelem esetén is előállhat az a nehézség, hogy az elmebeteg felperes ezzel a. kérelemmel szemben elmebetegségére tekintettel törvényes képviselője útján nem terjeszthet elő kellő védekezést, úgy találják, hogy viszont-