Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

A SZERZŐDÉSI AKARATELHATÁROZÁS STB. '47 illetéktelen befolyásolása kategóriát nem is használják, az előzően ismertetett esetek sem egyebek, mint a jogtalan befolyá; solás példái. Azokban a legalább pillanatnyilag korlátoltabb belátásnak kihasználásáról van szó a nagyobb belátású egyén részéről a maga javára s az elsőben mint súlyosító momentum jelentkezik a bizalmi viszony, amelyben a kliens és ügyvédje vannak. Az illetéktelen befolyásolásnak ez a kategóriája az angol jogból ered. Az ügyleti akaratnak azon hiányosságai közt, amelyek miatt a jogügylet megtámadható, az angol jog a tévedésen (mistake), megtévesztésen (misrepresentaiion and fraud) és a kényszeren (duress) kívül ismeri az illetéktelen befolyásolást (undue influence). Ezzel az illetéktelen befolyásolással az egyik szerződő fél a maga előnyére oly módon befolyásolja a másik szerződő fél akaratelhatározását, hogy ez a befolyásolás sem kényszernek, sem megtévesztésnek nem minősíthető,'de nem tekinthető megengedettnek sem. Az ilyen befolyásolás leginkább mint valamely bizalmi viszonynak vagy valamely helyzetnek a kihasználása jelentkezik. A bizalmi viszonyban a befolyásolt fél ezen vak bizalom folytán enged ellenőrzés nélkül befolyást a maga elhatározására. Más esetekben pedig az egyik szerződő félnek fölénye érvényesül a másik szerződéskötésekben járatlan fél felett Az angol jog olyan esetekben, amelyekben a szerződés ilyen bizalmi viszonyban állók, avagy szerződési alkalmasságukban ennyire különböző felek közt jött létre, azt a bizonyítási szabályt statuálja, hogy a bizalmat élvező vagy fölényes szerződő fél, akinek a szerződési előny jutott, mutassa ki, hogy a szerződést a másik fél kellő és józan megfontolással kötötte. Ez a presumpüon of undue influence. (V. ö. ezekhez Stephen's Commentaries on the Laws of England. Ed. Vol. III. Book III. Part I. Chap. III. Sect. 10. D.) Akit érdekel az illetéktelen befolyásolás elvének érvényesülése az angol jogban, az olvassa el a mult század magyar jogi renaissancea egyik igen kiváló jogászának, Králik Lajosnak azt a tanulmányát, amelynek címe: «A Magyar Altalános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: illetlen befolyás*). A magyar jogászegyletben olvasta fel 1901 januárius 12-én. (Magyar Jogászegylet! Értekezések. XXI. 3. f.) Králik Lajos ebben a kitűnő dolgozatában nemcsak az angol gyakorlatot ismerteti Pollock, Principles of contract című 10* I