Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

•48 Df LÖW TIBOR műve nyomán, hanem bírálja a maga idejének magyar bírói gyakorlatát és foglalkozik a magyar jog forrásaival. Vájjon Králik Lajos, ha az itt ismertetett határozatokat olvashatná, elmondhatná-e, hogy bekövetkezett, amit kívánt és a magyar bírói gyakorlatban érvényesült az illetéktelen befolyásolás elve s védelmet nyújt a megtévesztés és kényszer esetén kívül is azoknak, akik «finomabb, ügyesebb befolyásolása áldozatai, azoknak, «akikkel egy-egy nagyobb intelligencia minden dolus vagy fenyegetés nélkül mindent meg, tud tenni ?» Kétségtelen, hogy a jogfejlődés iránya az, hogy a tipikus kényszer s megtévesztési eseteken kívül is a szerződés szabadsága lehetőleg biztosíttassák minden egyéb jogtalan befolyásolás ellen. így került az illetéktelen befolyásolás kategóriája a magvar törvénykezésbe. De ez a kifejezés a magyar jogban nem egyéb, mint a jó erkölcsöket sértő módon létrejött ügyleteknek összefoglaló megjelölése, amely megjelölés jobban megérteti a lényeget. Az angol jogban sem jelent egyebet ez a megjelölés. Az angol jogi nyelvben az «immoral contracts» kifejezésnek sokkal szűkebb a jelentősége, mint a magyarban, amennyiben tisztán olyan szerződéseket jelent,, amelyek a nemi élet erkölcsével szemben vétenek (sexual immorality v. ö. Stephen id. rm Sect. 9. II.). Mindazok az ügyletek ekképen, amelyek nem kényszer, megtévesztés, avagy felismert tévedés kihasználása miatt támadhatók meg s amelyek a magyar jogban a szorult helyzet kihasználásának és általában a jó erkölcsök ellenére létesített ügyletek csoportjába sorozhatok, az angol jogban az undue influence kategóriájába tartoznak. A magyar jog és az angol jog közt nem az esetek tényálladékában van különbség, vagyis nem abban, hogy az angol jogban undue influence miatt olyan ügyletek is érvénytelenek, amelyeknek megtámadása a magyar jogban kizárt, hanem a már említett vélelemben, nevezetesen abban, hogy az angol jog az eseteknek igen nagy számában már a felek kapcsolatának minősége vagy a felek ügyletkötési jártasságának minősége miatt felteszi, hogy az egyik fél nyilván befolyásolta a másik felet annak a kárára s azt kívánja, hogy az ügyletből előnyt élvező fél bizonyítsa, hogy az ügylet becsületes, igazságos és észszerű (fair, just and reasonable) volt. E vélelem főesetei az idézett angol mű (Stephen id. h.) szerint a következők: 1. Olyan szerződések, amelyeknek tárgya örökségi remé-