Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

DF LÖW TIBOR gyakorlat az «illetéktelen befolyásolás" kategóriáját ismeri s ahhoz a sértett fél kívánságára a szerződés érvénytelenítésének vagy a sértett kártalanításának következményét fűzi. A kir. Kúriának határozata még arra tanít, hogy illetéktelen befolyásolás, ha valamelyik fél «a megtévesztés vagy a felismert tévedés esetén kívül» visszaél «a másik félnek előtte tudvalévő szellemi alárendeltségével, védtelenségével, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetével*). Ennek az általános meghatározásnak valóságos tartalmát a konkrét eset példája megvilágítja. Ez a feloldó határozat nem megállapított tényállásból indul ugyan ki, hanem a magát sértettnek mondó félnek előadásából, amelyben a fél a megtévesztésnek és a felismert tévedés kihasználásának tényeire is hivatkozhatik. De a határozatból kitűnik, hogy mit nevez a határozat az ezen eseteken kívül történt visszaélésnek. Az eldöntött eset a «fehérpénz» idejéből való. Alperes a devalváló 3954 1919. M. E. sz. rendeletnek megjelenését megelőző napon, 1919 aug. 14-én vásárolta meg felpereseknek házát és a vételárat nagyobb részben fehérpénzben fizette ki. Az 5151/1919. M. E. sz. rendelet kizárja az 1919 aug. 1^. előtt történt fizetésnek megtámadását pusztán azon az alapon, hogv fehérpénzben történt. Felperesek keresetüket arra alapítják, hogy alperes őket «a bankjegyhamisítványok valódi lényegére megtévesztette*), továbbá «ravasz fondorlattal a fehérpénz értéke körül való tévedésükben fenntartotta». Ezek a megtévesztésnek és a felismert tévedés kihasználásának esetei. Ezenkívül előadták azonban felperesek, hogy alperes a devalváló rendelet megjelenését megelőző nap délutánján «annak tudatában, hogy az úgynevezett fehérpénz értéke már másnap lényegesen csökkenni fog, felpereseket hirtelen meglepve, ezeket a magasabb (70 év körüli) életkorban lévő. testi és szellemi fogyatkozás (aggkori tabes és elmegyöngeség/ miatt elgyöngült szellemi erejű, elzárkózottan falun élő, alsóbb társadalmi állású és műveltségű egyéneket az ő tapasztalatlanságuknak, a fehérpénz sorsáról és lényegéről nem kellő tájékozottságuknak, értelmi gyöngeségüknek kihasználásával az azonnal való ügyletkötésre szándékosan rábírta» és a vételárat az «erre a célra mesterkélten összeszedett hamis fehérpénzben fizette ki, ami által őket» megkárosította. A magasabb intelligenciának és jobb tájékozottságnak a kisebb intelligenciát és tájékozatlanságot kihasználó ezen tényei azok, amelyeknek alapján az ismertetett döntés «illetéktelen befolyásolás*) címén megtámadást enged. Ez a döntés alapjaiban nem egyedülálló, mert ha az