Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A trónfosztásról szóló törvény

A TRÓNFOSZTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. miniszterelnök szavait, amely szerint a javaslat a kényszerhelyzetnek deferál. Ezt a kényszerhelyzetet méltányolja, mert az reá is azzal a hatással van, hogy ne tegyen semmit a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására vagy hátráltatására. Apponyi bővebben foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy szomszédaink magatartása a békeszerződés világos megsértése és végezetül a következő nyilatkozatot olvasta fel: «A napirendre tűzött törvényjavaslat szakítást jelent ősi alkotmányunkkal, a koronás király trónyesztése kimondásával annak legerősebb pillérét, a magyar nemzeti királyság intézményét támadja meg; a király és nemzet megegyezésén alapuló törvény által megállapított trónöröklési rendnek egyoldalú megszüntetésével pedig bizonytalanságba sodorja a nemzet jövőjét. Az 1920:!. tc. erre nem ad jogcímet, mert ez a törvény kifejezetten nem arra irányul, de semmi esetre sem bírhatott azzal a joghatállyal, hogy ezeréves alkotmányunk folytonosságát megszakítsa, annak törvényes intézményeit megdöntse és merőben új, az eddigitől független jogfejlődésnek kiindulópontja legyen. Ez a törvény, amint egyébként bevezető részéből is kitűnik, csak kisegítő jogot alkotott és alkothatott a szükségjog alapján, az ősi alkotmányban gyökerező közhatalmi intézmények működésének, különösen a* királyi hatalom gyakorlásának tényleges és rögtön el nem hárítható szünetelése miatt, e szünetelés idejére és abból a célból, hogy azok működésének visszaállítása a nemzet közreműködésével és befolyásával történjék. Ezen a határon belül az 1920:!. tc. valóságos jog, mely feltétlen tiszteletet követel. De annak továbbmenő értelmezése és minden kísérlet arra, hogy azt az erősebb jogforrásnak, a jogfolytonosságnak és így a jogfolytonosságot ma életteljesen egyedül képviselő törvényes királyságnak föléje helyezzük, a jog terének elhagyását és a forradalmi térre lépést jelenti. Ami pedig ezen a területen alkottatik, az, ha törvény alakját nyeri is, jogilag hatálytalan. E jogi meggyőződésünk folytán a törvényjavaslat megvitatásában és efölött való határozathozatalban részt nem vehetünk, hanem ezzel szemben a nemzetre nehezedő kényszerhelyzet súlya alatt tiltakozásunk bejelentésére szorítkozunk.» A vita további folyamán Apponyi nyilatkozatát támogatták Haller István és Schlachta Margit nemzetgyűlési képviselők. A többi felszólalók, nevezetesen Kós-ó István, Kovács I. István,