Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

A RÁDIÓ SZERZŐI JOGA. I 1 I díjakra tekintettel — adnak le szépirodalmi és tudományos műveket (szavalatok, felolvasások, előadások stb.) és zeneműveket vagy zenésszínműveket (hangszer-előadások, ének-előadások, egész zenésszínművek előadásai). Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szerző számára biztosított jogok közül melyik kerül itt figyelembe ? Kétségtelen, hogy a rádióleadás a mű löbbs^örösítésének nem tekinthető. A többszörösítés fogalmához az Szjt 5. §-a szerint példánynak, kézzelfogható példánynak létesítése szükséges. (Irreleváns azután, hogy a példány műszaki eszközök nélkül hasznavehető-e. így a gramoíonlemez is a művet reprezentáló példány, jóllehet ahhoz, hogy abból a mű kikerüljön, külön készülék [tű, mikrofon] is alkalmazandó.) Ahol ily példány nem jön létre, ott többszörösítésről nem lehet beszélni. A leadóállomás, midőn valamely művet leád, nem létesít ily példányt, hanem csak energiamozgást (hullámzást, rezgést) idéz elő a természetben, ezen mozgás továbbítódik, a . vevőberendezés működése pedig csak ennek a mozgásnak a közvetítődése, amennyiben maga ez a mozgás teremti meg a hallgatókészülék közvetítésével a fül számára az eseménys/.erűen lefolyó előadást. A mozgás testileg nem rögzítődik meg, hanem mintegy beleoszlik a világűrbe. Ezekhez képest azt kell megállapítanunk, hogy a Szjt-nek a többszörösítésre vonatkozó védelme rádióleadással szemben nem alkalmazható. De nem tekinthető a leadóállomás munkája a Szjt értelmében a mű forgalom baho^at'alának sem. A Szjt forgalombahelyezés alatt, mint azt már kifejtettem,* a mű példányainak vagy legalább egy példányának a közönség részére való forgalomba beletevését értette, tehát példányoknak arra a vágányra helyezését, melyen a közönség számára. tovább indulhat. A forgalomba helyezés tehát kézzelfogható példánynak testi továbbítását jelenti. Ám épp a testi példány hiányzik a rádió útján való leadásnál. Nyilvánvaló ezek nyomán, hogy az Szjt 1—48 §§-aiban, melyek — a közzétételtől eltekintve — csak a többszörösítés és a forgalomba helyezés tekintetében rendelkeznek, nem találunk védelmet a művek rádióleadása ellenében. V. Ezekután a törvény lü-ik fejezetéhez kell fordulnunk, mely a művek nyilvános előadását utalja a szerző kizárólagosságába. Vájjon a rádióleadás nyilvános előadásnak tekintendő-e? * Dr. Szálai i. m. 8. o.