Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

I I 2 Di SZÁLAI EMIL mert ha igen, ugyanezen M-ik fejezet rendelkezései vehetők igénybe a szerzők számára a rádióleadás ellenében. A nyilvánosság kritériuma kétségtelenül fennforog, bárha maga az előadás (a mű elszavalása, eléneklése, lejátszása) ren­desen a leadóállomás műtermében történik, hol a felvevőgép operatőrjén kívül senki sincs jelen. Nyilvános az előadás, mert ha kilométereknyi vagy százkilométereknyi, vagy ezer kilo­métereknyi távolban is, az előadást hallgatóknak tömegei ((füle­lik)). Nemcsak nyilvánosság ez, de végtelen nyilvánosság, melyet nem ront le az, hogy a «fülelők» egymást nem látják; amint a színházi előadás is nyilvános, ha csupa vak néző is van a teremben. De épp így fennforog az «előadás* kritériuma is. Ugyanis a leadóállomáson a szokásos módon élőadják a művet, fel­olvassák, elszavalják, eléneklik, hangszeren eljátsszák stb. A Szjt III. fejezete azonban nem mindennemű szerzői műnek biztosít védelmet a nyilvános előadás tekintetében. Taxa­tive vannak felsorolva e fejezetben a szerzői művekndk a nyil­vános előadás tekintetében védett kategóriái. Ilyenek: a szín­művek, zenés színművek és zeneművek (49. §) és az itt figyelembe alig kerülő némajátékok és koreográfiai művek (50. §). A Szjt értelmében nem vonható kétségbe, hogy ezen most megjelölt művek rádióleadása a szerző engedélyéhez van kötve. Az eddigi szakirodalomban alig is hallatszottak ellenkező véle­mények. A védelem mikéntje és szabályozása nem is ezen most körülírt művek védelmének elvi kétségbevonása miatt, de a gya­korlati megvalósítás miatt okoz nehézséget, arra tekintettel, hogy a nemzetközi szerzői jog szempontjai szinte a végtelenségig ját­szanak közbe. A leadóállomást a hallgatótól országok, földrészek és óceánok választják el. Hidald át a nemzetközi jog nehézsé­geit, mikor pl. a leadóállomás Pekingben van vagy Zanzibarban, vagy Buenosayresben, a hallgatók pedig egyszerrd Szentesen, Bir­minghamban, Nápolyban és Sídneyben. Hány országnak, mennyire eltérő szerzői joga játszik közbe! Elvi szempontból nehézséget csak azon müvek okoznak, amelyek nem foglaltatnak a 49. §. fentebb megjelölt felsoro­lásában, tehát általában az írói művek (szépirodalmi és tudo­mányos művek). Vájjon egy elbeszélés felolvasása, egy vers elszavalása a leadóközpontban és ilymódon rádión való leadása sérti-e a szerző jogát? Tudvalevő, hogy nyilvános előadás szempontjából az írói mű nem részesül védelemben. A szerzői jogi törvényhozások rég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom