Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga
I I 2 Di SZÁLAI EMIL mert ha igen, ugyanezen M-ik fejezet rendelkezései vehetők igénybe a szerzők számára a rádióleadás ellenében. A nyilvánosság kritériuma kétségtelenül fennforog, bárha maga az előadás (a mű elszavalása, eléneklése, lejátszása) rendesen a leadóállomás műtermében történik, hol a felvevőgép operatőrjén kívül senki sincs jelen. Nyilvános az előadás, mert ha kilométereknyi vagy százkilométereknyi, vagy ezer kilométereknyi távolban is, az előadást hallgatóknak tömegei ((fülelik)). Nemcsak nyilvánosság ez, de végtelen nyilvánosság, melyet nem ront le az, hogy a «fülelők» egymást nem látják; amint a színházi előadás is nyilvános, ha csupa vak néző is van a teremben. De épp így fennforog az «előadás* kritériuma is. Ugyanis a leadóállomáson a szokásos módon élőadják a művet, felolvassák, elszavalják, eléneklik, hangszeren eljátsszák stb. A Szjt III. fejezete azonban nem mindennemű szerzői műnek biztosít védelmet a nyilvános előadás tekintetében. Taxative vannak felsorolva e fejezetben a szerzői művekndk a nyilvános előadás tekintetében védett kategóriái. Ilyenek: a színművek, zenés színművek és zeneművek (49. §) és az itt figyelembe alig kerülő némajátékok és koreográfiai művek (50. §). A Szjt értelmében nem vonható kétségbe, hogy ezen most megjelölt művek rádióleadása a szerző engedélyéhez van kötve. Az eddigi szakirodalomban alig is hallatszottak ellenkező vélemények. A védelem mikéntje és szabályozása nem is ezen most körülírt művek védelmének elvi kétségbevonása miatt, de a gyakorlati megvalósítás miatt okoz nehézséget, arra tekintettel, hogy a nemzetközi szerzői jog szempontjai szinte a végtelenségig játszanak közbe. A leadóállomást a hallgatótól országok, földrészek és óceánok választják el. Hidald át a nemzetközi jog nehézségeit, mikor pl. a leadóállomás Pekingben van vagy Zanzibarban, vagy Buenosayresben, a hallgatók pedig egyszerrd Szentesen, Birminghamban, Nápolyban és Sídneyben. Hány országnak, mennyire eltérő szerzői joga játszik közbe! Elvi szempontból nehézséget csak azon müvek okoznak, amelyek nem foglaltatnak a 49. §. fentebb megjelölt felsorolásában, tehát általában az írói művek (szépirodalmi és tudományos művek). Vájjon egy elbeszélés felolvasása, egy vers elszavalása a leadóközpontban és ilymódon rádión való leadása sérti-e a szerző jogát? Tudvalevő, hogy nyilvános előadás szempontjából az írói mű nem részesül védelemben. A szerzői jogi törvényhozások rég-