Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1-2. szám - Lemondás az öröklésről
ioó D-r GAÁR VILMOS általánosságban mondtak le, valamennyi törvényes örököst egyenlően, illetőleg törzsenkint illeti. Felmerül a kérdés, mi történik az esetben, ha a törvényes örökös oly harmadik személy javára mondott le az örökségről, aki csak az örökhagyó végintézkedésével válik örökössé és az örökhagyó ilyen végintézkedést nem alkotott? Vagy mi történik abban az esetben, ha a kedvezményezett mint az örökhagyó végrendeleti örököse az örökség megnyílta előtt meghal vagy öröklésre képtelenné válik? A helyes megoldás csak az leheu hogy ilyen esetben a lemondás nem bír hatályossággal, mert ha az, akinek javára a törvényes örökös lemondott, nem juthat a lemondóra szállandott hagyatékhoz, akkor a lemondással létesített jogügyleti cél elérésének hiányában az in integrum restitutio következik be. Vagyis a törvényes örökös lemondása ellenére sem esik ki az öröklési rendből. A kir. Kúriának 562. sz. polgárjogi elvi határozata értelmében az örökrészére kielégített örökös lemondása kiterjed a lemondás után az örökhagyó által szerzett vagyonra is. A kielégített és lemondott örökös nem igényelhet abból a vagyonból semmit, amit az örökhagyó a lemondó szerződés megkötése után szerez, kivéve ha e tekintetben a lemondó szerződésben valamely kikötés foglaltatik, hiszen a feleknek módjukban van akár korlátokat felállítani, akár feltételeket kikötni. A kielégítés elégtelensége címén sem támadhatja meg az örökös lemondását, mert éppen az ő szabad elhatározásától függött: mit tart ő elegendőnek annak fejében, hogy örökhagyója után az öröklésről további igények fenntartása nélkül lemondjon. Természetesen más a helyzet, ha az örökös menthető tévedésben volt az örökhagyó vagyoni helyzetéről, avagy ez őt e tekintetben megtévesztette. Amikor azonban az örökösnek módjában volt tájékozódni örökhagyója vagyoni helyzetéről s ezt nem tette, az ellenérték csekélysége miatt a lemondást nem támadhatja meg. A kir. Kúria is így döntött 1914 ápríl. 21-én 3105/191 j. sz. a. kelt Ítéletében.7 Az örökhagyó lemondás után szerzett vagyonának erre az örökösre jutandott részéről halálesetre szabadon rendelkezhetik, ha a lemondás általánosságban az örökhagyó irányában történt annak megnevezése nélkül, kinek javára szól a lemondás. Ha az örökhagyó nem rendelkezik, akkor ez a vagyonrész az öröklésre képes törvényes örökösöket illeti. Ha pedig a lemondás meghatározott személy javára történt, akkor a lemondás után 7 Magánjogi Döntvénytár VIII. k. i',6. sz.