Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1-2. szám - Lemondás az öröklésről
LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRŐL. szerzett vagyonból is ezt a személyt illeti az a rész, amely lemondás hiányában a lemondott törvényes örököst illette volna. Ebben az esetben még az örökhagyó végrendeleti intézkedésével sem szerezhet öröklési jogot a lemondott örökös, hanem tartozik az ilykép neki hagyott vagyont annak átengedni, akinek javára az öröklésről lemondott, természetesen feltéve, ha ez a kedvezményezett az örökhagyó után örökösként jogosult fellépni. így döntött a kir. Kúria is: felperes a testvérekkel szemben és ezek javára való lemondás következtében az apai hagyatékból testvérei beleegyezése nélkül nemcsak törvényes, hanem végrendeleti öröklés alapján sem követelhet részt és így az apa által végrendeletében neki juttatott vagyont felperesnek (testvérei) beleegyezése nélkül el nem fogadhatja, hanem azt a lemondás folytán jogot szerzett testvéreknek átengedni tartozik (1923 márc. 8. P. I. 3 508; 1922).1 Ebből a jogi álláspontból azonban annak kell okszerűen következni, hogyha az örökös nem meghatározott személy javára mondott le, hanem csak általánosságban, akkor az örökhagyónak végrendeleti intézkedése alapján jogosult örökölni. A lemondás ebben az esetben az örökhagyónak szabad végrendelkezési jogot biztosít és így ő lemondott örökösét is részeltetheti végrendeletében. A kielégített és testvére javára lemondott gyermek ivadéka a joggyakorlat szerint jogosult az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján örökölni, mert bár az ilyen ivadék ugyan nem támaszthat az örökhagyóval szemben éppen elődje lemondása folytán öröklési igényt, azonban az előd lemondása nem érintheti az ivadék jogát, hogy az örökséget az ezzel szabadon rendelkező örökhagyónak közvetlenül az ő javára tett intézkedése alapján megszerezze, mert ez a szerzés független a gyermek és szülője közti kapcsolattól s a végrendelettel kedvezményezettnek saját személyes, a szülő által nem is korlátozható jogán alapszik.2 Az ingyenesen lemondott törvényes örökös is elveszti az örökhagyóval való öröklési kapcsolatot, ő is kiesik az öröklési rendből, így tehát ő sem tarthat igényt az örökhagyó után való öröklésre s pedig tekintet nélkül arra, vájjon az örökhagyó a hagyatéki vagyont örökösének lemondása előtt vagy után szerezte. Az ingyenesség csak azt eredményezi, hogy a lemondás e lemondónak ivadékára nem terjed ki. Egyebekben azonban ugyanazon jogszabályok érvényesülnek, mint az ellenérték 1 Azonos döntés: Kúria 1910. máj. j. 957/1910. M. Dtár IV. k. 114. sz. 2 Kúria 1914. szept. 9. 857/1914. M. Dtár VIII. k. 241. sz.