Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az elkobzás magánjogi hatása

AZ ELKOBZÁS MAGÁNJOGI HATÁSA. Bizonyos, hogy ez magánjogi kódexben az idegen dologbeli jogokkal terhelt dolgokat is magában foglalná. De vájton magában foglalja-e a büntetőtörvénykönyvben is, amely magánjogi műszavakkal még ott is, ahol azokat a büntetendő tényálladék nyomatékos alkatelemeiként használja, oly szabadon él, hogy a megboldogult Fayer László is gyakran a «büntetőjog házi magánjogáról" szólt? És magában foglalja-e akkor is, amidőn az idegen tulajdon kirekesztésének hangsúlyozásával felismerhetővé teszi, hogy a bűncselekményben nem részes harmadik személyek dologjogi érdekeit az elkobzással nem óhajtja érinteni? Ez ellen súlyos aggályok szólanak. Amidőn a törvény a tulajdonjogot, nem pedig a tettes vagy részes vagyoni jogképességét akarja elkobozni, amidőn harmadik személyek dologjogi érdekkörét bárcsak a legsúlyosabb dologi jog: a tulajdonjog kiemelése által, de mégis felismerhetően az elkobzás elől megakarja óvni, akkor magának a büntetőtörvénynek rendelkezéseivel és célzatával sem egyeztethető össze, hogy az elkobzással az ítélet, mint kvázi természeti esemény, a dolgot a vagyonjogi forgalomból egészben kivegye és harmadik személyek előzetesen szerzett dologbeli jogainak figyelembe vétele és vizsgálata nélkül magánjogilag teljesen megsemmisítse. 6. Ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha olyan bűncselekményeket veszünk szemügy alá, amelyeknél a tettes vagy részes tulajdona abüntetendő tényállás egyik alkotó tényezője. Tegyük/hogy valaki abból a célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt vagyonához tartozó értéktárgyakat, mondjuk a tulajdonába került dolgokat elrejti, eltitkolja, megrongálja (Btk. 386. §), hogy ugyanily dolgok elrejtése vagy félretétele által a csalárd bukást követi el (Btk. 414. §) és így tovább. Ezek a tárgyak nem csupán bűnjelek, hanem — legalább bizonyos mértékben — egyúttal oly dolgok is, amelyek «a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak)). Vájjon ezeknél egyáltalán gondolhatunk-e elkobzásra és ha igen, gondolhatunk-e oly elkobzásra, amely földrengésként a hitelezők előzetesen szerzett és a magánjog szerint egyébként hatályos zálogjogait is elenyészteti ? És ha nem gondolhatunk erre, mit kétségtelennek tartok, akkor mely okból menekül a harmadik jóhiszemű dologbeli jogosult az elkobzás elől, ha tettes cselekményével az ő idegen dologbeli jogát akarta sérteni és mely okból enyészik el dologbeli joga akkor, ha a tettes szándéka nem erre irányult. Mindent összevéve — amennyire a büntetőjogi szabályokat át tudom tekinteni — az elkobzási jogtétel törvényes szövege-