Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A bírói függetlenség. 2. [r.]

82 VARGHA FERENC archiákban a választási rendszerrel szemben a kinevezési rendszer, hogy azt dogmatikus igazságként nézik. Pedig mélyebb meggondolás mellett éppen nem lehet azt aggálytalannak tekinteni, ha megfontoljuk, hogy a parlamentarizmus mai rendszerében a kormány függő helyzetben van a politikusoktól, s hogy a politikusok ismét a választóktól függenek. Éppen nem lehet tehát azon csodálkozni, hogy az egész világon, ahol parlamenti kormányrendszer van, a képviselők beleavatkoznak a kinevezési jog mikénti gyakorlásába, nem azért, mintha erre hivatottságot éreznének, hanem azért, mert választóik nyomásának kénytelenek behódolni, vagyis hiányzik a képviselők függetlensége a választók tömegétől, ami annál zsarnokibb lesz, minél befolyásosabb s népszerűbb az illető választó, s minél több szavazópolgár van a mögött a választó mögött, aki a képviselőt közbenjárásra szorítja. Miután ez a beavatkozás a közélet minden terén (elütheti a fejét, nincs kivéve az alól a bírák kinevezése még a legalkotmányosabb államban sem, aminek az a következménye lehet, hogy illegitim befolyások folytán nem mindig az egyéni érdem, reátermettség s bírói erények döntenek a kinevezéseknél, hanem beleszólhatnak abba politikai érdekek is, ami mindig a bírói függetlenség rovására esik. Ehhez járul az, hogy a kormány kinevezési s előléptetési jogától függő bíró elé kerülnek olyan perek, melyek a politikai érdekeket közelről érintik. Ilyenkor a bírót könnyen meggyanúsítják a politikai pártok, politikusok s a sajtó. Már pedig minden meggyanusítás a bírói tekintélyt csökkenti s gyöngíti a bíró függetlenségébe vetett hitet. Faguet, mint említettem, a kormány kinevezése helyére tenné a bírói testület autonómiáját, mely szerint a bírói testület önmaga, autonóm töltené be az állásokat. Ez közjogilag kifogás alá esik. mert az állam egy egységes jogi szervezet, annak reprezentatív központja a kormány, tehát az állami jogviszonyok keletkezésének a kormány a forrása, s így az államszolgálati viszony keletkezésének s módosulásának is.