Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A bírói függetlenség. 2. [r.]

A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG.1' írta: VARGHA FERENC. (Befejező közlemény.) b) Nagyjelentőségű a bírói függetlenségre a bíró közjogi viszonya a kormányhoz s a bírói állások betöltésének mikéntje. Faguet «A kontárság kultusza* című művében sorra veszi a bírói állás megszerzésének három módozatát, mely a történelmi fejlődés folyamán kialakult, t. i. a bírói állások pénzért való megvásárlását; a kormánytól származó kineveztetést s a nép által való megválasztást (78—101). Egyiket sem helyesli s azt ajánlja a bíró függetlensége érdekében, hogy a bírói állásokat maga a bírói testület autonómia révén választás útján töltse be. A bírói állások megvásárlásáról a mai kultúrfokon szólani sem lehet. Bizonyos azonban, amint Spencer2 s Ferrero3 reámutatnak, hogy a bírák fix fizetése az ajándékokból fejlődött ki, s miután az ajándékozás kötelezővé vált, a bírói állás ezen a réven busás jövedelmet hajtott s azt a vele rendelkező hatalomtól nagy pénzen vásárolták meg. Az állami élet s kultúra mai fokán ez a rendszer annyira ellenkezik az erkölcsökkel, hogy az ajándék elfogadása főleg, ha az kötelességszegéssel jár, a legsúlyosabb bűncselekmények egyike, mely a kultúrembernek erkölcsi érzését legjobban felháborítja. Tehát a bírói állások megvásárlása is hasonló elbírálás alá esik. A bírói függetlenség nézőszögéből kiindulva csak a kinevezés, és választási rendszer jöhet szóba. Ez a kérdés ma nem is vita tárgya, annyira meggyökeresedett az alkotmányos mon1 Előző közleményt 1. Jogállam január—februári számában. 1 Sociologie III. kötet 111 —145: lap francia fordítás. 5 Les lois psychologiques de Symbolisme 20. s köv. 1. IpgáHam. XXIV. év£ iüz. 6