Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

48 Dl NIZSALOVSZKY ENDRE egyességben megállapított követelés teljesítésével késedelemben van. (39. §)s Fenntartás nélkül elfogadott fizetés esetében nem lehet át­számítást kérni. Nincs átszámítási különbözet követelésének helye akkor sem, ha olyan összeget helyeztek fizetés céljából bírói letétbe, amely a letevés időpontjában a rendeletben fog­lalt felértékelésnek megfelelt. Jogerősen törölt jelzálogjog nem állítható vissza (40. §). A rendeletben különleges szabályozás alá nem vont ese­tekben azt a kérdést, hogy átszámításnak van-e és mily mér­tékben helye, elsősorban a felek kifejezett vagy hallgatólagos akaratából kell megállapítani, ha ilyen alap nincs, a tisztességes forgalomnak (a jóhiszeműségnek) a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó alapelvei és a méltányosság alapján kell eljárni. A fe­lek hallgatólagos akaratának megállapításában figyelembe kell venni, hogy előre látták-e és mennyiben a pénz értékcsökke­nését és hogy milyen módon állapodtak vcrina meg egymással a felek akkor, ha a pénz értékének olyan mértékű csökkené­sét látták volna előre, amilyen valóban bekövetkezett (26. §). Az általános szabály alapján történő átszámítás esetében a táb­lázat alapján megállapított keletkezéskori értéken felül különö­sen a következő körülményeket kell figyelembevenni: a) még ki nem fizetett vételár, visszavásárlási jog gyakorlása esetében előálló követelés és műbér esetében — annak a dolognak az értékében beállott változást, amelyre a követelés vonatkozik: b) haszonbér esetében — a dolog hozadékának változását; c) a magánjogi jogcímen alapuló élelmezés, tartási* járadék, nyugdíj és más olyan időszakos szolgáltatás esetében, amelynek eredeti célja életfenntartás volt, a létfenntartási költségek emelkedését és ha ily követelés meghatározott vagyont terhel, az ennek ér­tékében és hozadékának értékében beállott változást; d) tiltott vagy nem tiltott cselekmény és késedelmes fizetés miatti kár­térítés esetében — az olyan javak értékében beállott változást, amilyen javakban a kár bekövetkezett, tiltott cselekmény és a kötelezettség nem kellő időben teljesítése esetében — nemcsak a kötelezett, hanem a jogosított vétkességének fokát is; az adós fizetési késedelme esetében — különösen azt a körülményt, hogy az adós nem éppen azért késlekedett-e, mert a pénz ér­tékének csökkenésére számított; e) s~er^ődés felbontása vagy érvénytelennek nyilvánítása folytán visszafizetendő pénzösszegek esetében, beruházások megtérítése esetében stb. — annak a dolognak az értékében beállott változást, amelynek visszaadá­sára az ellenfél köteles, a végrehajtott beruházás értékének vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom