Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

SZEMLE. pítandók, pl. vagyoni helyzet, családi állapot, keresetképesség, továbbá az, vájjon mi történt volna a pénzzel, ha az a hitelezőnél maradt volna stb. Mindezeknél fogva nem lehet egyetérteni azokkal az ítéletekkel, amelyek teljes valorizálást állapítanak meg és ezt annyira magától értetődőnek tartják, hogy azt még meg sem indokolják.^ Ez igen aggályos gyakorlat. A felhozottaknál fogva a teljes valorizálás legyen a kivétel és a megfelelő indokolással ellátott rés-leges valorizálás legyen a szabály. < Ez az állandó német gyakorlat is.) — A név-, cég- és védjegy oltalmi köreinek kolli^iójárói tartott előadást dr. Schuster Rudolf, a m. kir. szabad, felsőbíróság elnöke az Iparjogvédelmi Egyesületben f. évi május hó 14-én. Előadó előre bocsátotta, hogy a címben említett jogtárgyakról a «Jogállam» 1924. évi 9—10. füzetében hozott cikkben foglaltakat fenntartja és azért, különösen az alapfogalmak tekintetében arra a cikkre utal. Kiemeli, hogy ezek a jogtárgyak, amelyekhez a vállalatok megjelölései is sorolandók, annyiban közös vonással bírnak, amennyiben valamennyien a személyiségi jogok körébe tartoznak, ezért a védelmi köröknek is sok a közös vonása, de másfelől rámutat arra is, hogy ezek az oltalmi körök egymástól el is térnek. Ezek közül a jogtárgyak közül a legelőkelőbbnek mondható a névjog, ezt védi öt külön jogszabály, t. i. az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. tc. 44. §, továbbá az- általános magánjog (polg. tkv. terv. 18. §), a keresk. törv. 24. S, (mert téves felfogás, hogy csak a cégjogában sértett fél léphet fel. mivel a törv. világosan azt mondja «aki jogaiban sérelmet szenvedő, tehát pl. névjogában sértett fél is jogosítva van fellépni), továbbá védik a névjogot a védjegytörvények és végül az 1923: V. tcikk (tisztességtelen versenyről szóló törv.) 7., 8., 9. $-ai. Ez a három utolsó törvény védi a cégjogot, míg a védjegyet csak a két utolsó és a vállalati megjelöléseket csak az utoljára említett törvény védi. Előadó rámutatott arra, hogy e védelmi körök közt előálló kolliziót nálunk némelykor azért nehéz megoldani, mivel a védjegyek nálunk oly tökéletlen védelemben részesülnek, mint sehol másutt. Tökéletes oltalomról ugyanis csak akkor lehet szó, ha azt a jogtárgyat valamely törvénynek nemcsak ' anyagijogi részei, hanem eljárási szabályai is védik. Már pedig nálunk a védjegyek tárgyában még ma is közigazgatási hatóság határoz, első és utolsó fórumon, minden fellebbvitel kizárásával és minden perbeli biztosíték nélkül. Rámutat előadó arra, hogy a védjegyeket az 1923 : V. tc. (8., 9. §-ai) kisebb jelentőségű vonat18 logállam. XXIV. évf. 5—6. fiiz.