Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - Gazdaságos joggyakorlás

IÓ D? ALMÁSI ANTAL Sióval ma már nem is csupán a kötelmi, hanem minden vagyoni jogosult és kötelezett egymásho^i viszonya, minden vagyoni kötelezettség teljesítése és minden vagyoni jogosultság gyakorlása társadalmi jelentőségű és e?t né\ö és figyelembe vevő magánjogi jogszabályok alá jutott. 2. A gazdaságos joggyakorlás bírói határozatainkban a chikane-tilalom 2 és a kötelezett kizsákmányolását kizáró uzsoratilalom 3 alkalmazási eseteként jelentkezik ugyan. Lényegében azonban ezeknél sokkal több. Míg ugyanis a chikane-tilalom pusztán a nyilvánvalóan és csakis károsítás céljából történt joggyakorlást sújtja, addig a jogosult a gazdaságos joggyakorlás parancsával szemben hiába hivatkozik arra, hogy őt kizárólag a saját törvényileg biztosított és védelemre érdemes vagyoni érdeke vezeti, hogy az elárverezendő ingatlan hányadából reáeső vételárra sürgős szüksége van,4 hogy az ingatlan közös értékesítését célzó alkalmi egyesülést indokoltan kívánja felbontani,5 hogy az építkezési vállalkozó az építést vétkesen hagyta abba és így a szóbanforgó munkálatot a változott gazdasági viszonyok között is köteles elvégeztetni,6 hogy az ingatlanhoz ragaszkodhatik, mert jogát alapperbeli ítélet is biztosítja és az ellenében perújítási ok fenn nem forog7 és így tovább. Mihelyt az általános gazdasági helyzet indokolatlanná teszi, hogy a vevő jusson az ingatlanhoz, vagy hogy annak a vételár törlesztése előtt az eladótól érvényesen elért birtokát megtartsa,8 a kötelezett vagyoni helyzetének figyelembevétele nyomul előtérbe a jog gazdasági, még pedig a köz szempontjából a kötele2 V. ö. Bsz. 14ÓJ. §. «Aki jogával él az ebből másra háruló kárért nem felelős, kivéve, ha ezt nyilvánvalóan csak károsító céljából teszix és K. 1924. P. V. 161 j. (Mjogi Dt. XVII. k. 82. old. 58. sz.), amely a nem gazdaságos joggyakorlást is ilyennek veszi. 5 V. ö. 188? : XXV tc. i. § és Bsz. 751. §. 4 K. 1925. P. V. 5684. sz. (Ü. L. JE. [= Jogesetek] 1924. évf. 81. old. 59- old.> döntésnek okfejtése szerint ez sem vezetne sikerre. 5 K. 1924. P. V. 1770/j 5. sz.) [saját gyakorlatunkból.] 6 K. 1024. P. VI. 709. (Mjogi Dt. XVII. k. 56. old. 59. sz.) 7 V. ö. az 1. jegyzetet. s Pl. K. 192?. P. VI. 4858. (Mjogi Dt. XVII. k. 11. oldal 12. sz.)