Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - Gazdaságos joggyakorlás

GAZDASÁGOS JOGGYAKORLÁS. •7 ;ett gazdasági erdekeinek szembenállását hangsúlyosa és az érvényesen vállalt kötelezettség dacára annak érvényesítésétől az arra jogosultat az ügylet eredeti gazdasági céljának és az egyenlő értékkicserélésnek hangoztatásával kirekeszti, annak dacára is, hogy ez érvényesen szerzett jogainak megtarthatása végett kész jogosultságát valorizáció útján a változott gazdasági helyzetbe is beilleszteni.9 Röviden: a chikane tilalma a jogosult komoly érdeke nélkül történő joggyakorlását tiltja, a gazdaságos joggyakorlás parancsa pedig a kötelezett gazdasági érdekeit és a társadalom gazdasági egyensúlyát figyelemben nem részesített, a\a\ a túlságosan egocentrikust. Az uzsoratilalom viszont egyfelől a kötelezettség keletkezésénél való kizsákmányolást, tehát a kizsákmányolást mint ügyleti ténválláshibát sújtja, holott a gazdaságos joggyakorlás parancsa, az ügyleti ellenfél hibáján kívül az ügylet kötése és teljesítése között, a gazdasági konjunktúrák tömeges változása következtében beállható mintegy reflex-kizsákmányolás veszélyét akarja kiküszöbölni.10 Másfelől azonban az uzsoratilalom hitelezési ügyletekre szorítkozik, a gazdaságos joggyakorlás parancsa pedig ügyleti alapra sem szorul és az egész kötelmi jogot, sőt a% egész vagyonjogot is átfogja. 5. A gazdaságos joggyakorlás parancsánál fogva ugyanis nem csupán az ingatlan vevője esik el a neki érvényesen kötelezett telekkönyvi szolgáltatástól és ingatlan tulajdontól,11 hanem a társtulajdonos is attól, hogy a társtulajdonát értékesítse,12 az 9 V. ö. a 26. sz. jogegységi döntvény indokolását. 10 K. 102?. P. V. 5756. Ü. L. JE. 1924. évf. 51. lap, 46. sz. : «A most már állandó bírói gyakorlat értelmében olyan esetben, amidőn a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontja között az adásvétel tárgyának árában előre meg nem láthatott, de a gazdasági viszonyok változásával mégis bekövetkezett pénz elértéktelenedése folytán lényeges eltolódás áll be, akkor a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti, mert az ügylet ma nem felel meg többé eredeti gazdasági céljának és a felek azon akaratának, hogy az adásvétellel a felek által szemmel tartott egyenlő értékkicserélés történjék. 11 K. 1924. P. V. 467. Mjogi Dt. XVII. 49. old. 55. szám és sok más eset. « Pl. K. 192j. P. V. $684. sz. Ü. L. JE. 192 Jogállam. XXIV. évf. 1—2. füz.