Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

262 SZEMLE. bele tud helyezkedni a gazdasági élet magasabb szempontjaiba. A végzés száma 21. P. 1813/1925. • Visszaemlékezés a bűnvádi perrendtartás életbeléptének /ius;onötödik évfordulóján címmel tartott előadást dr. Finkey Ferenc koronaügyészhelyettes a Magyar Jogászegylet április 26-iki közgyűlésén. Ismertette a bűnvádi perrendtartás létrejöttének hisztorikumát és azokat a módosításokat, amelyeken az életbelépte óta keresztülment. Bevezetőben rámutatott arra, hogy a mult század utolsó két évtizedének legnagyobbszabású kodifikátori alkotása a Bp. Ismertette az ú. n. «sárgakönyv» szerepét, majd vázolta a Csemegi-féle tervezeteket. Rámutatott az 1888-iki miniszteri javaslatra, majd az 1895-iki utolsó javaslatra, méltatva a javaslat szerzőinek, Szilágyi Dezsőnek és Balogh Jenőnek nagy érdemeit. A törvény végleges megszerkesztése körül különösen Battlay Imre, Schedius Lajos, Vargha Ferenc munkásságát emelte ki és megemlékezett arról a nagyjelentőségű munkáról, amelyet Plósz Sándor a törvény életbeléptetése körül kifejtett. Tagadhatatlan, hogy a Bp. életbeléptetése sem ment végbe a szokásos kezdeti nehézségek nélkül. A vitás kérdések tisztázása körüli munkából irodalom és gyakorlat egyaránt bőségesen kivette részét; a Magyar Jogászegylet ennek a munkának nem csekély részét.-vállalta és sikerrel el is végezte. Előadó a törvénynek különösen két olyan szerkezeti hibájára mutatott rá, amelyet sem az irodalom, sem a gyakorlat nem tudott korrigálni: a perorvoslati rendszer és az esküdtbírósági főtárgyalás fogyatékosságaira. A Bp. novelláris módosításai, illetve kiegészítései közül különösen az 1913 : VII. tcikkre (fiatalkorúak bíróságai és az 1914 : XIII. tcikkre (esküdtszéki novella) mutatott rá. A Bp. jellemzése során rámutatott arra a szerepre, amelyhez a nyilvánosság, közvetlenség és szóbeliség Európaszerte diadalmaskodó eszméi a törvényben jutottak. A favor defensionis erős bástyákkal igyekezett körülvenni a vádlottnak még így is nehéz pozícióját. A Bp. megalkotói a törvényben a modern vegyes rendszert valósították meg, amely egyaránt távol tartja magát egyrészt a régi nyomozórendszer, másrészt a tiszta vádelv túlzásaitól. Rámutatott még előadó arra az új intézményre is, amelyet a Bp. hazánkban megvalósított: a vádtanács intézményére, amely sok alaptalan vád levezetőcsatornájaként tehermentesítője lett az ítélőtanácsoknak is. A törvény achillessarkaként a perorvoslati rendszert emelte ki, bár a Bp. előtti állapotokhoz képest ebben is nagy haladást hozott a törvény. A leglényegesebb és feltétlenül revízióra szoruló szerkezeti hibákat ezirányban a következőkben jelölte meg: 1. a kettős perorvosJat intézménye :előbb fellebbezés, azután semmisségi panasz ugyan-