Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

BÍRÓI GYAKORLAT. A mult év óta kibontakozó gazdasági válság folytán lényegesen fokozódott a Szokások fizetésképtelenséget tárgyaló szabályainak jelentősége. A 76. §. szerint fizetésképtelenség esetén a másik fél az ügyletet a fizetésképtelen számlájára lebonyolítani s az ebből előálló különbözetet a fizetésképtelen terhére, illetőleg javára elszámolni köteles. A 65. § szabályai fizetésképtelenség esetén nem nyernek alkalmazást. A tőzsdebíróság előtt folyó több perben felperesként a fizetésképtelen lépett fel. A bíróság rendszerint vizsgálta, hogy a másik fél mikor szerzett tudomást a fizetésképtelenségről s ezen időpont árai szerint ejtette meg az elszámolást. Annak, hogy valóságos lebonyolítás (fedezeti vétel vagy kényszereladás) foganatosíttatott-e, nem tulajdonított jelentőséget. Több perben érvényesült az a felfogás, hogy a Szokások 76. §-a nem kényszerítő szabályt foglal magában s ha az eladó beállott fizetésképtelensége után is teljesítési készségét jelentette ki az áru felmondása által s ugyanez a készség megvolt a vevőben is, aki a fizetésképtelenséget tudva, az áru átvétele végett jelentkezett, a 76. § alkalmazására nem kerülhet a sor s ilyen esetben az általános késedelmi elvek nyernek alkalmazást. Ha ilyen tényállás mellett utóbb az eladó az átadással késedelembe esik, a vevő a 6^. §-ban biztosított jogokkal élhet, tehát el is állhat az ügylettől. V. Bár a perrendi novellának a tőzsdebírósági hatáskört szabályozó 94. §-a közel egy fél évszázad óta van változatlanul hatályban, még mindig sűrűn merülnek fel vitás hatásköri kérdések. A valorizációval kapcsolatos némely vitás hatásköri kérdésre a fentiekben mutattam rá. Az ú. n. kéz (egyezményes) és az ú. n. remissier között felmerült perben megállapította a kir. ítélőtábla — helybenhagyva az elsőbíróság döntését — a tőzsdebíróság hatáskörét azon az alapon, hogy a per a remisier által harmadik személlyel a kéz nevében a tőzsdén megkötött ügyletből származik s így a peres felek között is a kölcsönös jogoknak, és kötelességeknek a tőzsdén kötött ügylet az alapja, amivel szemben közömbös az, hogy a remisier viszony létesítése iránt a tőzsdén vagy tőzsdén kívül jött-e létre megállapodás. (V. B. 977/1924., kir. tábla 5. P. 12,191/1924.) Aki magának álnév (egy más létező személy neve) alatt nyittat számlát, a tőzsdebíróság előtt perbevonható olyan írásbeli alávetés alapján, amelyet nem saját nevében, hanem csak ezen álnév használatával írt alá. (161/1924. Nem jogerős.) A közkereseti társaság perbe vonható a tőzsdebíróság előtt, ha a társaság tagja csak saját nevében, képviselői minőségének feltün-