Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

246 BÍRÓI GYAKORLAT. tetése nélkül ugyan, de az eljárás egyéb adataiból megállapíthatólag nyilván a társaság részére írta alá a tőzsdebírósági alávetést tartalmazó kötlevelet. (2350/1924. hh. Tábla 4137/925.) Az egyenes adós által aláírt és a tőzsdebírósági alávetést tartalmazó kötlevélre a szöveg alá írt ez a nyilatkozat: * fenti kötlevelet szavatolom)) kifejezett alávetés hiánya miatt a kereskedő kezessel szemben sem állapítja meg a hatáskört. (Kir. tábla 5. P. 1649/1925.) M alapügyletre kikötött hatáskör kiterjed az ügylet prolongálásából eredő, különösen a halasztási díjak iránt indított perre is a halasztási díj járulékos természeténél fogva. (821/1924., 1719/1923, illetőleg kir. tábla 5. P. -863/1925.) Megállapította a bíróság hatáskörét a nem jogosított ügynök által aláírt, tőzsdeügynöki kötjegynek címzett iratban foglalt tőzsdebírósági alávetés alapján, amikor megállapítást nyert, hogy az ügynököt alperes az ügyletnek megkötésére (nem pedig csak közvetítésére) felhatalmazta és az ügynök a tőzsdén kívül megbízója részére meg is kötötte az ügyletet. (1414/1921.) Eltérőleg az eddigi részben ellentétes gyakorlattal, megállapította a tőzsdebíróság hatáskörét olyan vagylagos alávetés alapján, ahol a kétféle bíróság között való választás jogát a kötlevél kifejezetten egyedül leiperesnek adja meg. Ilyen esetben az alávetés tartalmilag nem határozatlan, alperes elhatározása végleges és azáltal, hogy felperes a tőzsdebíróságot választja, ennek hatásköre alperesre nézve kizárólagossá válik. Nem ellenkezik az alávetés határozottságával az, hogy felperes a tőzsdebíróság és a rendes bíróság hatásköre között választhat. Ugyanilyen választási jog illeti meg ugyanis felperest mindannyiszor, valahányszor alperes egyoldalúan vetette magát alá a tőzsdebíróság hatáskörének. (327/1924.) Az álképviselő alperesként perbe vonható, ha a megbízó ellen a tőzsdebíróság hatásköre megállna (2561/1924, hh. kir. tábla 5. P. 58/1925.), de az álképviselő felperesként nem vonhatja perbe a vele szerződő felet a felhatalmazás nélkül más nevében megkötött ügylet alapján, hacsak az álképviselővel szerződő fél nem választotta a szerződésnek az álképviselő ellen való fenntartását. Az álképviselő ugyanis csak köteles az ügyletet a vele szerződő fél kívánatára állni, de nincs joga magának az ügyletbe félként belépni. (78/1922.) A tőzsdebírósági hatáskör kérdésében hozott tőzsdebírósági határozat felülvizsgálásának terjedelmét illetőleg kimondotta a kir. ítélőtábla, hogy a tőzsdebíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegeli s amennyiben mérlegelési és indokolási köteles-