Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

M4 BÍRÓI GYAKORLAT. késedelem szakadatlanul folyik mindaddig, amíg a meghitelezés meg nem történt. (2475/1924.) Aránylag csekély vételárrészlet fizetésénél beállt késedelem alapján nem fogadta el a bíróság jogosnak az eladó elállását, amikor végelszámolás nem ejtetett meg s amikor az eladónál a még nem szállított mennyiségre fizetett nagyobb előleg volt. Ennek a kitételnek: ((fizetendő Budapesten a\ áru átvétele előtt készpénzben* a lisztkereskedelemben elfogadott értelme nem az, hogy az eladó az átadástól teljesen függetlenül, napokkal a teljesítési határidő előtt követelhesse a vételárat, hanem csak az, hogy (helyi vétel esetén) a fizetésnek közvetlenül az átadási aktus megtörténte előtt, a liszt közvetlen rendelkezésrebocsátásának kijelentése, avagy pedig megfelelő malomutalvány átadása ellenében kell történnie. (1921/1924.) Ismételten kellett foglalkozni a bíróságnak azzal a kérdéssel, feljogosítja-e szerződő felet a teljesítés megtagadására, illetőleg a késedelmi következmények alkalmazására az ellenfélnek egy, ugyanazon felek között fennálló másik ügyletnél felmerült késedelme vagy szerződésszegése. Kimondta a bíróság, hogy nincs joga a termelőnek felbontani több évre kötött cukorrépa termelési s szállítási szerződést azon az alapon, hogy a cukorgyár az ugyanazon felek között korábban fennállt, de már lejárt hasonló szerződésnnk lényeges kikötéseit állítólag megsértette, bárha a termelő vitatta, hogy a gyár szerződésellenes magatartásáról csak most szerzett tudomást. (254/1924.) Az ugyanazon felek között fennálló más adás-vételi ügyletnél felmerült vételárfizetési késedelem feljogosítja ugyan az eladót, hogy megállapodás ellenére megtagadja az árunak a kifizetés előtt való szállítását, feljogosítja őt, hogy a szállítást a vételár előleges kifizetésétől vagy biztosításától tegye függővé, nincs azonban joga az ügylettől elállni, mintha az meg sem köttetett volna. Ha eláll, tartozik a vevőnek kiadni a javára mutatkozó különbözetet. Ilyen esetben ugyanis az eladónak jogos és védelemre számottartó érdeke csak odáig terjed, hogy magát a további hitelezés veszélyeitől megóvja, de nem terjeszthető ki odáig, hogy a vevő rovására gazdagodjék. (1066/1923., 15 28/1922.) Nincs joga a más ügyletnél felmerült fizetési késedelem okából az eladónak elállni attól az ügylettől, amelyre járó vételárat már megkapta. Az adósnak egyoldalú és a hitelező tiltakozása esetén is hatályos joga van arra, hogy ő jelölje ki több tartozása kö^ül tetszése szerint azt, amelyikre a fizetést teljesíti. (755/1924.)