Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

BÍRÓI GYAKORLAT. 225 A képviselő választói jogra vonatkozólag a közigazgatási bíró­ság több fontos határozatot hozott (991., 919., 988., 1218/192;. Vál.). Ezek szerint a választójogosultság szempontjából magyar állampolgárnak kell vélelmezni azt az egyént, aki elszakított te­rületen született ugyan, de a békeszerződés életbeléptét meg­előző legalább négy éven át az új határokon belül valamely községben egyfolytában lakott, ha az előző évre érvényes név­jegyzékbe nem is volt felvéve; az elszakított területen levő iskola elvégzését pontos adatok előterjesztése esetén ellenkező értesítés nyeréséig vélelmezni kell, ha az illető az előző név­jegyzékbe nincs is felvéve; a csonkaország területén szerzett iskolai képzettségét mindenki maga köteles igazolni; a kom­munizmus alatti magatartás csak jogerős megállapítás esetén szol­gálhat okul a választói jogból való kizárásra. (P. IV. 147—1>2. A közhivatalnoki jellegre vonatkoznak a Kúria határozatai 157/1923. B. és 1848/1923. B.), amelyek szerint a rendőr­kapitánysághoz szolgálattételre beosztott választott városi írnok, valamint a községi képviselőtestület által szabályszerűen felfoga­dott községi postaküldönc közhivatalnok (M. XLJ. 23. , viszont az ideiglenesen nyugalomba helyezett tisztviselő, amíg a tényle­ges szolgálatba vissza nem veszik, nem áll államszolgálatban s más foglalkozást szabadon vállalhat (7033/1922. Üt. és 7191/1922. Üt, M. XLI. 39.). A közigazgatási bíróság ítélete (2628/1922. K.) szerint oly állásra, amelyre nézve a törvény vagy szabályrendelet legkisebb képzettség gyanánt államtudományi államvizsgát ír elő (ügy­osztályi fogalmazóki, nem lehet megválasztani jogtudományi államvizsgás egyént (P. V. 29/). Az 1886:XXII. tc. 102. §-ának az a rendelkezése, hogy a hivataluktól elmozdított községi és kör­jegyzők ugyanazon állomáshelyen újból meg nem választhatók, az 1904: XI. tc.-kel rendszeresített segédjegyzőkre is alkalma­zandó (1946/1923. K, P. V. 105.!. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 50,310 1923. X. sz. rendelete szerint a mező- és hegy­őrök felfogadása a községek hatásköréből el nem vonható s a vármegyei alispánra nem bízható iM. XLI. 16.). Igen fontos a közigazgatási bíróság 1025 1923. K. számú határozata, amely szerint a főispán részére a vármegyei tiszt­viselők helyettesítése tárgyában biztosított jogkör nem terjed ki a helyettesítő tisztviselő állásától való felmentésére; ez ugyanis A rövidített jelzés után a római szám a kötet (évfolyam;, az arab a lap, illetőleg a tüzet számát jelzi. A határozatot hozó hatóság a határozatszámmal kapcsolatban adott betűjelzésből tűnik ki (pl. Hb. hatásköri biróság, K. közigazgatási bíróság közigazga­tási osztálya, stb.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom