Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - A választási bíráskodás

2 IO D? CSEKEY ISTVÁN állást a kúriai bíráskodás ellen. Hangos formában jutott ez az 191 i-i Országos Jogászgyűlésen kifejezésre. Mi egyike voltunk amaz eszme zászlóvivőinek, akik a választási bíráskodást a Kúriáról a közigazgatási bíróságra javasolták átruházni, még pedig a bifurkáció elvetésével, vagyis a képviselőház, mint a független ítélkezésre pártpolitikai összetételénél fogva alkalmatlan testület, ez irányú jogának megszüntetésével. Gyenge szavunk visszhangra talált. A német birodalmi gyűlés kiküldött reformbizottsága konkrét tervezetünk iránt érdeklődött. Balogh Jenő akkori igazságügyminiszter szakvéleményezésre hívott fel és munkaerőnket is felhasználta egy hatalmas 170 szakaszos törvényjavaslat szerkesztéséhez, amely a választási bíráskodás gyökeres reformját tartalmazta volna. Alapelvei lettek volna: a Kúria helyébe a közigazgatási bíróságot léptetni s az érvénytelenségi okoknak egészen új rendszerét állapítani meg. A már tökéletesen elkészített és 191 <, áprilisában ki is nyomatott «Törpén/javaslat az országgyűlési képviselőválasztási bíráskodásról« benyújtását derékban törte a háború. Közéleti viszonyaink az akkori izgalmak közepette nem voltak alkalmasak ily nagyarányú törvényhozási munkára. Ezért igazságügyi kormányunk megelégedett annak a ió szakaszos javaslatnak a becikkelyezésével, amely mint 191 y. XVII. tc. mindössze azoknak a legsürgősebb változásoknak és pótlásoknak novelláris szabályozására szorítkozott, amelyeket az érvénytelenségi okoknak a választójog új szabályozásáról szóló 191 3: XIV. tc. követkézben szükségessé vált új rendszere parancsolt. Az 1899: XV. tcikknek ezen túlmenő módosítása, különösen pedig a szervezeti és eljárási szabályoknak tüzetes revíziója ismét új időkre halasztódott. Hogy ez a színes történeti kép teljes legyen, ide kell még iktatnunk azokat a jogszabályokat, amelyeknek alapján 1919 óta máig a nemzetgyűlés ítélkezett a képviselőválasztások felett. Ezek pedig az 5.988/1919. M. E. számú kormányrendelet 75. §-a és a 2.200/1922. M. E. számú kormányrendelet 113. §-a.