Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - A választási bíráskodás

A VÁLASZTÁSI BÍRÁSKODÁS. 21 I Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatnak a választási bíráskodásról intézkedő nyolcadik fejezetét mint alkotmányunknak egyik legfontosabb intézkedését kell üdvözölnünk. Nemcsak azért, mert visszatérést jelent ahhoz a jogfolytonossághoz, amely a választások feletti ítélkezésnek független bíróságra ruházása tekintetében a külföld messzemenő elismerését vívta ki, de azért is, mert az az elmélet és gyakorlat szempontjainak teljes mérlegelése alapján készülve, most valóban meg fog felelhetni hivatásának. A javaslat legnagyobb és legel határozóbb újítása, hogy a választási bíráskodást a Kúria helyett a közigazgatási bíróságra bízza. Hogy az 1874: XXXIII. tc. ezt a jogkört annak idején a Kúriára ruházta, annak oka abban rejlett, hogy abban az időben nem volt még közjogi pereinknek bírói fóruma. Amikor pedig a kúriai bíráskodásról szóló 1899 :XV. tcikket alkották, közigazgatási bíróságunk még csak három esztendős volt s nem alakult ki még olyan tekintélye, amely a Kúriával párhuzamba helyezhette volna. Az elmélet is több oldalról és helyesebben állapította meg azóta a választási bíráskodás jogi természetét, amely a választói jogra és a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok értelmezése és alkalmazása körül folyó közjogi, illetve közigazgatási vitának eldöntése s ennek következtében természetére nézve a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Legmerészebb lépése a javaslatnak, hogy megszünteti a bifurkációt, vagyis eltörli a képviselőház mindennemű bíráskodási jogát, amihez pedig még a legutolsó, 1915-1 javaslat sem mert hozzájárulni, hiába harcoltunk ankéteken, tudományos cikkekben s a sajtóban ellene. Ameddig képviselőházunk ítélkezhetett az úgynevezett «_panasszal» megtámadott mandátumok felett, a szigorú bírói módszer elve áttöretett s a külföldi irodalom is mindig rámutatott, hogy a magyar rendszer a kimondott helyes elv mellett is félszeg a kivitelében. A mostani javaslat bátor lépéssel tért rá a helyes útra. Ennek következménye, hegy a 1915-1 170 §-os tervezettel szemben a mostani